Advent a karácsonyra felkészülés ünnepe

Az egyházi esztendő kezdetén, az adventus Domini, azaz az Úr eljövetele iránti odafigyelés kellene, hogy kitöltse lelki és szellemi érdeklődésünk teljes spektrumát. A XXI. századi adventi utunk éktelen zajban halad előre. Reklámok, fények, hírözön, városi és digitális szmog szegélyezik utunkat.

Advent – Karácsony a keresztény világ ünnepe. Keresztények a világban (ábra)

A kereszténység Krisztus halála után alig 300 év alatt lett elismert világvallássá. A zsidóság és kereszténység között fontos kapcsolatot teremtenek azok az alapértékek, amelyekre a nyugati civilizáció épül, mint például a házasság, a család, a munka értéknek tekintése, vagy a jó és rossz, mint abszolút értékű és nem közmegegyezésen alapuló fogalom, valamint a felelősség kérdése is.

Advent magyarázata
Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti:

a keresztény egyházi év kezdetét,
a karácsonyi ünnepkör kezdetét és
az adventi időszak kezdetét.

Az advent négy hete négy vasárnapot követ. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele” A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el a lila miseruha használatát. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe rózsaszín.

Az advent a legalkalmasabb időszak arra, hogy kicsit önmagunk és egymás felé fordulva készüljünk egyik legnagyobb keresztény ünnepünkre.

Ámde már karácsony előtt rendőri készültség van Európában.
Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is komolyan veszik a karácsonyi terrorfenyegetettséget, és betontömbök közé zárják a vásárokat. Kiemelt a rendőri jelenlét. A betonfenyők és betongalambok próbálják őrizni az ünnep hangulatát, mégis az jut róla eszünkbe: a két évvel ezelőtti berlini iszlám terrorista támadásig ez nem így volt!
A Vörösmarty téri vásárban és Óbudán is feltűnő, kék színű rendőrségi bakokkal zárják el az autók útját a karácsonyi vásárok bejáratánál. Nyugat-Európában viszont, ahol együtt élnek az illegális bevándorlókkal, jóval nagyobb a terrorfenyegetettség, nem véletlen, hogy ott komoly fizikai akadályokkal védik a vásárokat. Ez sokat ront az ünnep hangulatán, még akkor is, ha galamb vagy fenyőfa formájúak a betonakadályok. (foto).

Manapság sajnos arra ébredünk, hogy a mi szeretett adventünk a fanatikusok kiemelt időszaka is. Harci helyszíne. Mert senki ne álmodjon arról, hogy ők éppen a szeretet ünnepén kikapcsolnak, elvonulnak és téli álmot alusznak. Vagy esetleg beállnak ők is a sorba, és forralt bort kortyolnak Strasbourgban, Brüsszelben vagy Bécsben. Hiszen az elmúlt évek azt bizonyítják, éppen az ellenkezője zajlik. 

Az adventi koszorú 
Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann  Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.
Az első négygyertyás koszorú 1925-ben jelent meg egy kölni katolikus templomban.

A protestáns hagyományoktól eltérően a katolikusok lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra – egy kivételével: a harmadik, azaz az örömvasárnap gyertyájának színe ugyanis a koszorún is rózsaszín. A lila a bűnbánat és a megtérés színe, a rózsaszín pedig a közelgő ünnepet jelképezi., Németföldön nemcsak a templomokban és az otthonokban szokás az adventi és a karácsonyi időszakban betlehemi jászlat állítani, hanem a nagyobb tereken is. A ma ismert betlehemi jászolképet Assisi szent Ferencnek köszönhetjük. Az ő jászlában a szent család, a pásztorok és a három királyok mellől nem hiányozhattak az istálló állatai

Eltérő ünneplési szokások.

Egyesült királyság UK 

A brit  Emberi Jogi Bizottság elnöke kifejtette, hogy a vallás szabad gyakorlása alapvető emberi jog, amit nem kell a megbántástól való aggodalom miatt elnyomni. Theresa May azt kérte a brit néptől, hogy legyen büszke keresztény örökségére, és arra az önbizalomra, amelyet ez az örökség ad ahhoz, hogy Nagy-Britanniában bárki kétség és félelem nélkül gyakorolhassa vallását. Az én előzetes karácsonyi ajándékom a nemzetnek az lesz, hogy a brexit-törvénytervezet még az ünnepi szünet előtt a parlament elé kerül, és akkor az emberek végre e látszólag soha véget nem érő brexit-dráma sorozattól megszabadulva élvezhetik az ünnepeket – mondta Boris Johnson miniszterelnök

Britek vallás szerinti megoszlása

A brit királyi család Misén való részvétellel ünnepeli a karácsonyt. Eközben a szigetország utcáin jelenleg is több tucat, idő előtt szabadult dzsihadista járkálhat. Célja: veszteséget okozni, megfélemlíteni azt az országot, azt a kultúrát, amely befogadta és nem mellesleg eltartja őt. Szerintük az integráció mégiscsak sikeres, elvégre a kormányok támogatják.

Németország
A Ruhr-vidéken több városban a gázolásos támadások megakadályozására eddig használt szürke betontömbök helyett zöldre festett és fenyőfa alakúra formázott beton terelő elemekkel vették körül a vásárok területét. Nemcsak egyenruhás alakulatokat mozgósítanak, hanem civil ruhás egységeket is. Az is jellemző, hogy nagyméretű, nehéz járművekkel állják el a vásárokra vezető utcákat a teherautós, kamionos támadások kivédése érdekében. Az ország egyik leghíresebb karácsonyi vásárán, a nürnbergi adventi piacon is rendkívüli a készültség, a látogatóknak azzal is számolniuk kell, hogy a mobil kerítésekkel körülvett terület bejáratainál átvizsgálják a csomagjaikat.

A vásár kívülről az idén is erődítménynek tűnik, a karácsonyi díszek alatt acélhuzalból készült, homokzsákokkal töltött hatalmas kosarakból, cement alapra rögzített kerítéselemekből összeállított többszörös védvonal húzódik.

Ausztria
Ami teljesen eltér a magyar szokásoktól, az a vacsora. A halászlevet nem ismerik és rántott halat sem esznek. Sonkát főznek és majonézes salátával eszik, ami nálunk otthon Húsvétkor szokás. Mások sült virslit káposztával, vagy fondüt vacsoráznak. Evés után pedig éjszakába nyúlóan beszélgetnek. A kint élő magyarok ezt a sonkás dolgot a mai napig nem szokták meg. Itt nem ismerik a szaloncukrot, de a boltokban lehet különböző felakasztható csokikat kapni. Az itteni ünneplés nagyon hasonlít az otthonihoz. Már novemberben elkezdődik a lakások díszítése. Karácsony napján délelőtt fenyőfát díszítenek, majd délután 5-6 óra körül jön a Jézuska. Figyelmeztetést adott ki az Egyesült Államok bécsi nagykövetsége, amelyben arra figyelmeztetik az Ausztriában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy az ünnepek idején jelentősen megnőhet a terrorveszély az országban A figyelmeztetésben részletezik, hogy a szélsőségesek elsősorban az úgynevezett soft, vagyis puha célpontokat támadják előszeretettel. Ilyenek a kedvelt turisztikai célpontok, bevásárlóközpontok, repülőterek, klubok, éttermek, egyházi épületek.

Belgium
Belgiumban nincs többé Karácsonyfa, helyette üvegkockából álló “télfa”van (foto)

A karácsonyfa és betlehem helyett egy 25 méter magas, „elektronikus télfát” állítanak, amelyet tévéképernyőkből raknak össze, és aminek fel lehet menni a tetejére. Amint besötétedik, a „fa” világítani kezd. Indoklás: Sok embernek, akik nem keresztények, a fa sértő lehet.”Az amerikai nagykövetség egyébként az ausztriaihoz hasonló figyelmeztetést adott ki Franciaország és Belgium területére, ahol migránsok szintén több terrortámadást hajtottak végre az utóbbi években. Az elkövetkező hónapokban újabb terrortámadások elkövetésének kockázata áll fent Európa területén - jelentette ki Didier Reynders belga külügyminiszter a Bel RTL nevű belga tévécsatornának adott nyilatkozatában

Az advent együtt változik Európával. Már nemcsak várakozás, nemcsak ünnepi készülődés, nemcsak a Krisztus-fogadás időszaka, de valami léleknehezítő mélységes aggodalom is. És az unió alapító atyáinak egyikétől, Robert Schumantól újra és újra megidézett kijelentés mélységes igazsága: „Európa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz Európa.” A jelen fájdalmasan a „nem lesz” irányába mutat.

Magyarország
Bazilika homlokzata minden nap sötétedéstől pompás fényárba borul, hogy a látogatók Közép-Európa egyik legnagyobb 3D-s fényjátékát tekinthessék meg. 

A szinte tökéletes alakú fát a tűzoltók vágták ki, szállították Budapestre, és állították fel az Országház előtt.
A 18-20 méter magas, 70 centiméteres törzsátmérőjű, 6-8 tonnás ezüstfenyőt daruval állították fel tűzoltók a Parlament előtt.
Az ország több városában állítanak fel betlehemet. (foto) Élet nagyságú betlehem Pécset.

Az adventi vasárnapokon gyakran szerveznek a családokban és egyházi vagy világi szerveződésű körökben adventi délutánokat. Németföldön nemcsak a templomokban és az otthonokban szokás az adventi és a karácsonyi időszakban betlehemi jászlat állítani, hanem a nagyobb tereken is. A ma ismert betlehemi jászolképet Assisi szent Ferencnek köszönhetjük. Az ő jászlában a szent család, a pásztorok és a három királyok mellől nem hiányozhattak az istálló állatai

Ádvent a Vatikánban
A karácsonyfa-állítás német eredetű hagyománya a Vatikánban II. János Pál kezdeményezésére honosodott meg. Szent Péter téren először 1982-ben állítottak karácsonyfát, s azóta hagyománnyá vált, hogy a fát minden évben valamelyik európai ország adományozza a Szentatyának. A városainkban és házainkban felállított karácsonyfáknak többet kellene jelenteniük, mint ünnepi szokást. A karácsonyfa mellett álló szabadtéri betlehem mintegy 400 m2 területen, minden évben más és más jelenetét a Vatikánvárosi Kormányzóság építészei gondolják ki és valósítják meg.

Hétszázhúsz tonna homokból készült el idén a vatikáni betlehem. A gigantikus mű két hete készül a Szent Péter téren, a hétvégén avatják fel.   Az elmúlt két hétben Rich Varano profi homokművész vezetésével három szobrász Hollandiából, Oroszországból és Csehországból faragta ki az 5,5 méter magas és 16 méter széles betlehemet.