Advent a kereszténység ünnepe.


Mielőtt Advent ünnepét ismertetném, először tekintsük át a világvallások köztük a kereszténység létszámának jelenlegi és 2050 évre várható alakulását




ww.pewforum.org/2015/04/02/religious-projections-2010-2050/pf_15-04-02_projectionsoverview_projectedchan


A világvallásokra vonatkozó előre jelzések 2050 évre

Pew Research Center The Future of World Religions: Population Growth Projections, 2010-2050



Az Advent jelentése

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin nyelvet tanult kedves Olvasók bizonyára emlékeznek az advenio, veni ventus ige alakra Jelentése, eljön, megérkezik A latin „adventus Domini” kifejezés annyit tesz, hogy  „az Úr eljövetele”. 

A karácsonyt megelőző várakozás Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt, december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól, a görög katolikusoknál a hatodik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.


Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg a negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.


A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.

Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. E nap liturgikus színe rózsaszín.

Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.

 A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.


Advent története




Katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával



Karácsonyra készülődés

Az ádventben a keresztény ember készül karácsonyra, Krisztus születésének ünnepére, de egyben Krisztus világvégi eljövetelére is. A népi jámborság megnyilvánulásai az ádventi koszorú mellett a karácsony előtti betlehemezés, és a keresztény család közös Szent Család-járása. Amíg a betlehemezés karácsony eseményeit mondja el, addig a Szent Család-járás inkább a felkészülés ájtatossága a családi otthonokban.


 Nem liturgikus jelkép - s nem is kerülhet a liturgia megszentelt formái elé -, de segítheti elmélyülésünket az újabb korban divatba jött ádventi koszorú. Mintegy élő naptár mutatja a családnak, a templomi közösségnek a Karácsony közeledését.



Adventi koszorú        

Az adventi koszorú története nem olyan régi, mint gondolnánk. Az ötlet XIX. századi, egy Johann Heinrich Wichern német protestáns lelkésztől származik, aki úgy próbálta karácsonyig múlatni az időt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.

Pár évtizede szemfüles kertészek újítást vezettek be, így a koszorúk megjelentek az ajtókon és ablakokon is.

Adventi koszorút mi magunk is készíthetünk, nem kell beérnünk a bolti "műanyag" változattal. A lényeg, hogy természetes anyagokat, illetve növényeket használjunk. A koszorún három szín dominál: a zöld, amely a termést, a piros, amely az életet, és a sárga vagy az arany, amely a fényt szimbolizálja.

Ha megvesszük a mohából, cirokból vagy szalmából készült koszorúalapot, akkor már csak a díszítéssel kell foglalkoznunk.





Katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertya


..















Advent Európában

Svédország

Svédországban a karácsonyi ünneplés az adventtel veszi kezdetét, majd a Szent Lúcia-nap („Luciadagen”) az első jelentős ünnep a karácsony előtt. Ragyogó csillagok és fények díszítik csaknem minden svéd ház ablakát decemberben. A munkaszüneti nap december 25 (Juldagen), de a Mikulás (Jultomte) 24-én hozza az ajándékokat. 


Egyesült királyság UK 

Nagyon meglepő, hogy az itteniek szinte alig ünneplik az Adventet, senkinél sem látható az adventi koszorú, és sokak azt sem igazán tudják, hogy mi az az Advent.


Németország

Az első adventi koszorút egy hamburgi evangélikus lelkész Johann Heinrich Wichern készítette 1860-ban az általa alapított árvaházi gyerekek számára. A kör alakú abroncsos "csillárt" fenyőágakkal és 24 gyertyával díszítette fel. Minden nap eggyel több gyertyát gyújtottak meg a koszorún, hogy a növekvő fénnyel érzékeltessék a Megváltó születésének közelségét. Az első négygyertyás koszorú 1925-ben jelent meg egy kölni katolikus templomban,

Az adventi vasárnapokon gyakran szerveznek a családokban és egyházi vagy világi szerveződésű körökben adventi délutánokat. Finom aprósütemények (Plätzchen), kávé, tea vagy puncs fogyasztása mellett hangulatos beszélgetésekkel múlatják az időt. Gyakran kulturális programokkal  is színesítik a rendezvényt: versekkel, dalokkal, kisjelenetekkel kedveskednek a résztvevők egymásnak.

Németföldön nemcsak a templomokban és az otthonokban szokás az adventi és a karácsonyi időszakban betlehemi jászlat állítani, hanem a nagyobb tereken is.A ma ismert betlehemi jászolképet Assisi szent Ferencnek köszönhetjük. Az ő jászlában a szent család, a pásztorok és a három királyok mellől nem hiányozhattak az istálló állatai: Az Alpok vidékén a figurákat a mai napig kézzel faragják. A Bajorországi Bambergben egy jászolépítő iskola is működik.

 

Franciaország


Ausztria

Minden kis falunak van önálló egy napos vására, amikor kis asztalkákon saját kezűleg készített fadíszeket, ajándékokat, adventi koszorúkat, süteményeket árulnak. Ilyenkor összegyűl a falu apraja és nagyja, valamint az érdeklődők. Az emberek nem is a vásárlás miatt mennek oda, hanem legfőbbképpen beszélgetni és egymással találkozni. A forralt bor és a puncs nagyon fontos szereplője ezeknek a találkozásoknak. A nagyobb városokban a különböző kerületek is szerveznek ilyen vásárokat, de akad olyan is, ahol egy hónapon át egész Karácsonyig minden nap kinyitnak a kis bodegák esténként, de ezek nem olyan személyesek, mint a kis falvakban. 

Ami azonban teljesen eltér a magyar szokásoktól, az a vacsora. A halászlevet nem ismerik és rántott halat sem esznek. Sonkát főznek és majonézes salátával eszik, ami nálunk otthon Húsvétkor szokás. Mások sült virslit káposztával, vagy fondüt vacsoráznak. Evés után pedig éjszakába nyúlóan beszélgetnek. A kint élő magyarok ezt a sonkás dolgot a mai napig nem szokták meg és az biztos, hogy mihelyt saját Karácsonyuk lesz, valami más lesz az asztalon.

Az itteni ünneplés nagyon hasonlít az otthonihoz. Már novemberben elkezdődik a lakások díszítése. Karácsony napján délelőtt fenyőfát díszítenek, majd délután 5-6 óra körül jön a Jézuska. Itt nem ismerik a szaloncukrot, de a boltokban lehet különböző felakasztható csokikat kapni.

http://bebu.hu/karacsony-ausztriaban/


Adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Rosszul esett neki, hogy kisfia minden este azzal a kérdéssel nyaggatta: "Hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska?" Egy nap fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia mindennap lecsippenthetett egyet. A kisfiúból idővel felnőtt lett.


Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot 24 részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

Gerhard Lang müncheni nyomdásznak  eszébe jutott egyszer az édesanyja naptára. Úgy gondolta, hogy más gyerekeknek is örömet szerezhetne vele, és ezért elhatározta, hogy adventi naptárakat készít és árusít. Nagy sikere lett. Nemsokára gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben, igen idős korában.

Sok családban már advent első vasárnapján megkezdődik a karácsonyi készülődés, hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Ünnepi hangulatot teremthetünk, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást.


Az adventi naptár első ablakát advent első napján nyitjuk ki, és egészen karácsony napjáig, minden nap kinyitunk egy újabbat

Vannak olyan adventi naptárak, amelyekben valamilyen édesség van elrejtve, ezzel is az ünnepi hangulatot fokozva.

A német származású Gerhard Lang-ot nevezi meg az első tömegesen gyártott adventi naptár megalkotójának. Az édességek helyett Lang apró kis kinyitható ablakokat tett rá, amik minden nap más képet takartak.

A német Sankt-Johannis nyomdának megtetszett Lang ötlete, és elkezdett olyan adventi napatárakat gyártani, amelyek ablakai minden nap egy-egy bibliai idézetet rejtettek. Az adventi naptár töretlen népszerűségnek örvendett Németországban és szerte Közép-Európában egészen a második világháborúig, amikor a gyártókat arra kényszerítették, hogy hagyják abba a kalendáriumok gyártását, hogy több karton maradjon.

 

Az 1940-es évekre az adventi naptár átlépte az Atlanti-óceán-t és meghódította az amerikai kultúrát is, ahol az első csokoládéval töltött adventi kalendáriumot az 1950-es évek végén dobták piacra.

 

Manapság csak a családok képzelete szab határt annak, mit tesznek a naptárba: vallásos jellegű képeket, verseket, matchbox-autókat, csokoládét vagy matricát. Az Egyesült Államokban, a családok elrakják a halloween-i cukorkákat, és újra felhasználják őket Adventkor.

 

Az utóbbi évtizedekben az adventi naptáraknak számos modern változata terjedt el, amelyek már nem csak csokoládét vagy cukorkákat, hanem apróbb ajándékokat is rejtenek a gyerekek legnagyobb örömére.

http://gyermekszoba.blog.hu/2009/11/30/egyszer_volt_egy_adventi_naptar


Magyarország

Jótékonysági imaestet rendeztek november 28-án a budapesti Szent István-bazilikában az üldözött közel-keleti keresztény közösségek megsegítésére, amelynek során szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, majd a Szent Efrém Férfikar tartott zenés áhítatot.

Az est során a jordániai menekülttáborokban élő mintegy százezer keresztény család gyermekeinek oktatására, iskolai tanulmányaik biztosítására gyűjtöttek, melyet a Jeruzsálemi Patriarchátuson keresztül juttatnak el a rászorulókhoz.

 

A jótékonysági esten részt vett Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, valamint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az imaest adventi gyertyagyújtással kezdődött. Az első szál gyertyát Youssef Khalil gyújtotta meg kopt ének kísérete mellett. A gyertyagyújtást követően a résztvevők egy 10 éves iraki kislánnyal készült interjút tekinthettek meg, akinek a családjával Irakból a kurdisztáni Irbilbe kellett menekülnie, amikor 2014-ben az Iszlám Állam nevű terrorszervezet átvette az uralmat a városban, ahol éltek. Mirjam a iraki Karakosból származik, az Iszlám Állam családjával együtt elűzte otthonából, jelenleg Észak-Irakban, egy Erbíl melletti menekülttáborban él. A SAT-7 Arabic katolikus televízió riportere készített vele interjút, amely több nyelven feliratozva látható a YouTube videómegosztó oldalon.

http://www.magyarkurir.hu/hirek/tizeves-iraki-menekult-kislany-tanusagtetele-hit-erejerol-videoval


Gondoljunk ma különösen azokra a szíriai és iraki keresztény menekültekre, akik jordániai táborokban élnek, ott várják, hogy visszatérhessenek hazájukba. De ezeknek a családoknak a gyerekei gyakran iskoláskorúak. Ha évekre megszakad a tanulás, egész életükre hátrányba kerülhetnek. Ezért a jeruzsálemi latin katolikus patriarkátus iskolákat működtet Jordániában, ahol ezek a gyerekek tanulhatnak. De az iskolák nem kapnak semmilyen állami támogatást. A mi segítségünkre szorulnak”  Dr. Erdő Péter bíboros


Youssef Khalil (foto)  korunk mártírjairól, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kivégzett 21 kopt vértanúról szólva elmondta, hogy az ő példájuk mutatja a kopt egyház élő és folyamatos hitét. Kiemelte a hitben való állhatatos kitartásukat, hangsúlyozta: ezek az egyszerű, kétkezi munkából élő emberek büszkén vallották magukat Jézus követőinek. Elrablóik azt kérték tőlük, hogy tagadják meg hitüket, és tegyenek esküt az iszlámra, és akkor szabadon távozhatnak. "Mi sem lett volna egyszerűbb", mint áttérniük az iszlámra és szabadon elmenni, mégis hiába kínozták őket 41 napon keresztül, nem tagadták meg Jézust. 45 napi kínzásokkal teli fogság után sem választották a szabadsággal járó könnyebb utat, hanem Krisztus mellett kitartva dicsőítő énekkel és imával vonultak a halálba.




Példák

Advent ünneplése Győrött

November végén ünnepi fénybe burkolózik a város. Ebben az évben is az Advent időszaka felejthetetlen hangulatot, színes programokat tartogat az ünnepre készülődőknek. A belváros díszfénybe öltözik, a forralt bor és a sült gesztenye varázslatos illata lengi be az utcákat. A Téli Fesztivál a felnőtteknek és gyerekeknek is sok érdekes programot tartogat. A Széchenyi téren ismét felállítják mindannyiunk karácsonyfáját, ott lesz a téren betlehem és a rénszarvasszán a gyerekek nagy örömére. A megnyitón felgyúlnak az ünnepi fények, bekapcsolják a város díszvilágítását. A Széchenyi téren ismét megcsodálhatjuk majd az ünnepi fényjátékot. A fesztivál a város szilveszteri programjával zárul majd, amikor Győr apraja-nagyja együtt búcsúztathatja az óévet és köszöntheti a 2015-ös új esztendőt

 

 


Budapest