Amit egy művelt embernek felekezeti hovatartozástól függetlenül ismernie illik.

A vallásszabadság ugyan a legfontosabb európai vívmányok egyike, de „büszkék vagyunk arra, hogy ezt a földrészt a kereszténység formálta, amely nem múzeumba való, hanem orientációt nyújt a holnaphoz.
(Manfred Weber, az EPP bajor frakcióvezetője)

Hamvazó szerda (2020. február 26)
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (melyet az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barka elhamvasztásával állítanak elő) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondattal: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, 

		A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
Brüsszel	USA katonai tábor

Virágvasárnap (2020. április 5., vasárnap)
A keresztény hagyományban a virágvasárnapon kezdődik a nagyhét, ami Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadás ünnepéhez, húsvéthoz vezet. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus bevonulását Jeruzsálembe.

Történet
A húsvét előtti hét első napján Jézus reggel Jeruzsálembe indult a tanítványaival. Sokan csatlakoztak hozzá erre a rövid távolságra az Olajfák hegyén át. Jézus bevonulásának útvonala  Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett. A menet célja a jeruzsálemi templom volt. Lejjebb erről is olvashat.

A pálmáról
Ünnepi zarándokok érkeztek, akik meghallották, hogy Jézus közeledik. Pálmaágakat lengettek, ahogy azt a zsidók a lombsátor-ünnepen szokták tenni. A pálmaág a győzelem, a felszabadulás diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap

Magyarázat
A Sátorok ünnepe Izrael legnagyobb örömünnepe.  Az ünnep elnevezése a héber szukka szóból ered, ami lombsátrat jelent. Isten parancsot adott, hogy Izrael fiai az ünnep időtartamára – hét napra – költözzenek sátrakba emlékezve arra, hogy a választott nép őseik negyven évig a pusztában bolyongtak, de ennek ellenére ellátásban részesültek.
Az ünnep középpontjában a sátor áll, ami a Biblia szimbolikájában az ember intim szféráját, az Úrral való személyes kapcsolatot, ideiglenes lakhelyet, az ember földi életét, és az Úr dicsőségét is kifejezi. Manapság, erre emlékezve zsinagógákban felolvassák a Prédikátor könyvét, és a Góg Magóg háború részletes leírását.
https://www.hitgyulekezete.hu/lexikon/satorok-unnepe

Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt Az ünneplő emberek pálmaágakat szedtek, kivonultak eléje, és így köszöntötték: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!”Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, és ennek hamujával jelöli meg a hívek homlokát a pap (dolgozat elején közölt fotók)

A barkáról
Nincsen húsvét barka nélkül
A barka szorosan a Húsvét vasárnapját egy héttel megelőző Virágvasárnaphoz kötődik
A kora tavaszi időszaknak megfelelően a magyarok a pálmaágakat lombfakadás előtt virágzó fűz (Salix) fajok vesszőivel helyettesítik. Húsvét környékén a kecskefűz kerül előtérbe, amelyet leányfűznek, pálmafűznek, vagy barkafaként is említenek. Március-áprilisban virágzik, a barka pedig lombfakadás előtt jelenik meg.
Idővel a hagyomány eredetét sokan elfeledték, de a barkás vesszők mindenkiben a Húsvétot idézik a mai napig. A barkát a virágvasárnapi szentmise előtt a pap megáldja, a hívek pedig a mise végén hazaviszik, majd a következő év hamvazószerdáján elégetik, ezzel készülve az új böjti időszakra. A szép barka csak viszonylag rövid ideig tartó szakasz a növény életében, hiszen ha a fűz kivirágzik, a barka már nem értékesíthető.

Magyarázat
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

A jeruzsálemi templom
Jézus Krisztus a megfeszíttetése előtti vasárnapon vonult be Jeruzsálem városába és egyenesen a templomba ment. Kiűzte onnan azokat, akik adtak-vettek, a pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait pedig fölforgatta. Nem engedte azt sem, hogy bármit is átvigyenek a templom területén. Tettét azzal magyarázta, hogy az Írások szerint az ő háza az imádság háza minden nép számára, és nem tűrheti, hogy rablók barlangjává tegyék azt. Azután vakok és sánták mentek hozzá a templomba, és meggyógyította őket. Amikor pedig a főpapok és az írástudók látták a csodákat, amelyeket tett, haragra lobbantak. Jézus tanítványaival egész nap a városban maradt, és tanította a népet. Estefelé ismét Betániába ment. Így töltötte a szenvedése és halála előtti utolsó napokat.

Magyarázat
Jézus és tanítványai a zsidó húsvétra érkeztek Jeruzsálembe Ez az ünnep a zsidók egyiptomi rabszolgaságából való megszabadulására emlékezik. Miután Jézus megérkezet a jeruzsálemi Templom udvarába, az udvar tele volt háziállatokkal, kereskedőkkel és pénzváltókkal, akik görög és római pénzérméket váltottak fel zsidó és türoszi pénzekre.
Az Isten imádására épült szent helyet pénzéhes kalmárok vették birtokukba. Ez már nem is Isten háza volt, hanem piac. Jézus fogott egy rövid korbácsot és kiűzte onnan, akik a templomban adtak-vettek (Mt.21:12).
Jézust feldühítette az, hogy gátlástalan üzletemberek kihasználták a szegényeket, miközben nem tartják tiszteletben az imádkozásra épült helyet. A hatóságok azért nem voltak képesek megakadályozni Jézust a Templom megtisztításában, mert az egyszerű emberek Messiásként tisztelték
A hatóságok megakarták őrizni a békét , de a szakértők szerint ez a lázadás indíthatta el Jézustól való megszabadulásra vonatkozó terveket. Jézus meg sem próbált idomulni a megszokott rendhez és az üzenete alapvetően ellentétes volt azzal, amit a társadalom addig megszokott. A főpapok jó éltek, de a szegényebb hívek kárán, akiket kihasználtak a kereskedők. Valószínű, hogy Jézus aznapi lázadása pecsételte meg sorsát. „-amikor a főpapok és írástudók értesültek a dologról tanakodni kezdtek miképp okozzák Jézus vesztét. Féltek tőle mivel az egész nép csodálkozott tanításain” (Mk.11:18-19)

Visszatérve a Jeruzsálemi templom történetéhez
Első templom
Dávid király fia Salamon felépítette a Mórija-hegyén Jeruzsálem első templomát.  Salamon által építtetett templom az ókori zsidó építészet szimbólummá vált emléke. Építése az Ószövetség egyik legkiemelkedőbb eseménye, és a többi művészeti ágnak is fontos motívuma, a Frigyláda egykori őrzési helye Ebben őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolat volt felírva. Miután a babiloni seregek lerombolták a templomot, és a kincseit Babilonba vitték, a frigyládának nyoma veszett. A Templom felépítésével megnőtt Jeruzsálem vallási jelentősége. A város vallási téren is vitathatatlan központtá vált: Isten eljövendő királyságának szimbóluma lett. A jeruzsálemi szentély tárgya az úgynevezett szövetség ládája (frigyláda) volt, amely az izraeli törzseknek Istennel kötött szövetségét jelképezte, és amelyet Salamon ünnepélyes külsőségek között, az építkezések befejezése után vitetett a szentélybe
Az első templomot Kr. e. 586-ban pusztították el, amikor a zsidókat a babiloni fogságba hurcolták
A babiloni fogságból hazatérő zsidók fogtak hozzá az elpusztított város és a templom újraépítéséhez. (Második templom).
https://denesotto.hu/2016/08/a-jeruzsalemi-templom/

Második templom
Kr.e. 516-ban készült el az új templom és egy évvel később fel is avatták. Ez a második templom jóval egyszerűbb lett, szépségében és méreteiben messze alul maradt az előzőnél.
Kr. e. 63-ban a Jeruzsálemet megszálló római  hadvezér behatolt a templomba és megdöbbenve látta, hogy a szentélyben nem található az Istenség semmiféle ábrázolása, semmilyen szimbóluma.

A Siratófal (foto) második templom idejéből (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal 
A rómaiak ezt a második templomot is lerombolták. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását;
A Siratófal Jeruzsálem óvárosának területén található. A Nagy Heródes által építtetett és a rómaiak által Kr. u. 70-ben lerombolt második templom egyetlen megmaradt részlete. Hatalmas, többtonnás kőtömbökből épült, melyeket kötőanyag nélkül helyeztek egymásra. Mai állapotában kb. 50 méter hosszú és kb. 20 méter magas, de mélyen a föld alatt kezdődik. A történelem és a régészeti kutatás megerősítette, hogy valóban a templom maradványa, bár a felső részét később kiegészítették. A zsidók a korai bizánci korszak óta zarándokolnak ide. Megsiratják a templom lerombolását és imádkoznak azért, hogy újra felépüljön. A Siratófal elnevezés egyébként nyugati utazóktól ered. Hitük szerint Isten szelleme nem távozott a templomból mikor azt lerombolták, hanem ma is jelen van a falban. 

Egyes rabbinikus elképzelések szerint az első- és a második templom helye azonos a paradicsommal, és az első ember teremtésének helyével is.

Harmadik templom
A második templom felépítése után mintegy 500 évvel, Kr. e. 19-ben Júdea helytartója, Nagy Heródes király hozzálátott a templom előcsarnokának nagy arányú kibővítéséhez és megszépítéséhez, így aztán sokan ezt az épületegyüttest harmadik templomnak is nevezik. Úgy tervezte meg a templom újjáépítését, hogy a Római Birodalom egyik legnagyobb épülete legyen, olyan nagy, hogy képes legyen befogadni a zarándokok hatalmas tömegét. A gazdagon díszített épület nagyobb volt, mint Salamoné, de építésének alapjául ugyanaz a terv szolgált.  A makett Jeruzsálemben látható, a korabeli városképet és ezen belül a templomot ábrázolja méretarányos lekicsinyítésben.(ábra)
Az építkezés legnagyobb munkálatai mintegy 10 évig folytak, de még Kr. u. 60-ban is folytak részmunkálatok. Az újjáépített templom jóval magasabb és szélesebb lett elődjénél, új épületrészekkel kibővítették és egy második emeletet is építettek
Az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot építtetett, amelyet nem sokkal később a Jeruzsálemet elfoglaló arabok leromboltak és aztán a saját muzulmán szent helyeiket építették fel ide, a Sziklamecsetet és az al-Aksza-mecsetet. A mecset pontosan a templom romjaira épült, és a templom újjáépítéséhez a mecsetet le kellene rombolni. A judaizmus erős hite, hogy a Templom újjáépítésével a világ új érába lép. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza-mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.

Magyarázat
A Sziklamecset (bal oldali foto) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye. Az 1. században a zsidók fellázadtak a római elnyomás ellen, Titus római hadvezér seregei több évi ostrom után elfoglalták Jeruzsálemet és elpusztították a várost, a Templom-hegyen álló monumentális jeruzsálemi templommal együtt.  A 7. században a Jeruzsálemet elfoglaló muzulmánok a saját szent helyeiket építették fel a hegyre; az aranyló tetejű Sziklamecsetet, majd az ezüstös tetejű Al-Aksza-mecsetet.

Az al-Aksza-mecset (jobb oldali foto) az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, A mecset a jordán és palesztin vezetésű iszlám tanács (Waqf) felügyelete alatt áll. A mecset palesztin imámja, Nidhal „Abu Ibrahim" Siam arról beszélt, hogy a muszlimoknak vissza kell foglalniuk Jeruzsálemet, és meg kell hódítaniuk a nyugati kereszténység jelenlegi központját, Rómát. Az imám kijelenti: úgy lehetne ezt megvalósítani, ha a muszlimok a Próféta (Mohamed) nevében harcba szállnak a „hitetlenekkel", és „a földbe döngölik" őket