Karácsony 2020. Ünnepi emlékezés Jézus születésére



A Karácsony profanizálása

Jézus idején ugyanolyan emberek éltek, mint amilyenek mi vagyunk. Igen ám, csakhogy akkor nem volt karácsonyi forgatag, és nem volt ez az őrült vásárlási roham. Úgy tűnik, hogy minden évben többet költenek az emberek, mint a megelőző évben ugyanilyenkor, és aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy minden bőrt lehúznak az emberekről.. Be kell látni, manapság a karácsony idejét és az azt megelőző időszakot a végtelen kiköltekezés, a rohanás és a stressz jellemzi. Az üzletek és a multik ráadásul tovább erősítik a végtelen nyomást a már novemberben elkezdődő hihetetlen akció-dömpinggel (pl.:Fekete Péntek). Rohanás, kapkodás, és szinte senki nem áll meg egy kicsit elgondolkozni azon, hogy miről is szól valójában ez az ünnep.

.Unalomig ismételt frázis a karácsony előtti, gyakran hisztériába vagy letargiába hajló készülődés közepette, hogy akkor élnénk igazán helyesen, ha a szeretetet nem csak az ünnepnapokon, hanem az év többi részében is át tudnánk élni, érezni önmagunkkal és embertársainkkal szemben egyaránt. 

Ne feledd! A Szenteste - mint ahogy az a nevében is benne van - szent! Ezen a napon el kell felejteni a civódásokat, az ellentéteket, ilyenkor csak béke és szeretet lakozik a szívekben. Ilyenkor jön el az ideje a régi sérelmek megbocsátásának, ne bántsd meg hát a békülni vágyót azzal, hogy közönyösen félredobod az ajándékát! Fogadd akkor is szeretettel, ha arra volt a legkevésbé szükséged. Mert az ajándék csak a tárgyi valója annak, amit úgy hívunk: szeretet.

http://www.femina.hu/karacsony/karacsony_varakozas_nelkul


Bár Jézus születése valójában nem hozható összefüggésbe a karácsonnyal, az eredeti jézusi tanítások mégis nagyon egybehangzóak ezen időszak lelkiségével.

Manapság a legtöbb ember sajnos nem a szeretetre gondol, hanem minél nagyobb, drágább ajándékozásra. Ne essünk a reklámok és a drága ajándékok bűvöletébe, a kicsi ajándék is ajándék

Spanyolországban például sok őszinte hívő embert aggaszt, hogy a karácsonyt egyre inkább átitatják a kereskedelmi érdekek (El País, 2001. december 24.).


Az idei karácsonyra vonatkozóan a magyarok 40%-a érzi úgy, hogy többet költ karácsonyi ajándékokra, mint megtehetné, de jellemzően nem hitelből finanszírozzák  azokat. Hasonló tendencia figyelhető meg a többi európai országokban is . Az európai átlaghoz hasonlóan  magyarok sem kölcsönből vásárolják meg az ajándékokat, csak 20%-uk vesz fel kölcsönt  a nagybevásárláshoz.(Intrum Justitia európai fogyasztói fizetési jelentés 2017. november).


Az 50 évnél idősebb magyar lakosság  50%-a szerint pénzügyi szempontból a következő év januárja a legmegterhelőbb időszak.  


A Karácsony a világ 2,5 milliárd keresztényének tradicionális ünnepe, de ezem túl kb. 500 millió nem-keresztény ember ünnepli a Karácsonyt világszerte a szeretet ünnepeként.

 

Amelyek nem tartoznak Jézus születésének ünnepléséhez 

1./ A karácsony nem vonható össze a Hanuka ünneppel

A karácsony a Húsvét után a keresztények legnagyobb ünnepe, míg a hanuka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik. Úgy gondolják, hogy a két ünnepnek egymáshoz köze van, mivel a két ünnep nagyon közel van egymáshoz. Ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani a két ünnepet, illetve azt a hasonlóságot fedezték fel benne, hogy mind a két ünnepkor a gyerekek ajándékokat kapnak. A vallásilag kis jelentőségű Hanuka nincs megemlítve a zsidó szentírásban.

A Hanuka a Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti háborúban elért  győzelmére, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. 

Egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. „A Hanuka egy olyan időben keletkezett, amikor a szír-görög hatalom az egyistenhitet tönkre akarta tenni, az egyistenhit tanítását meg akarta akadályozni, és kényszerítő módon lépett fel a zsidó lakossággal szemben Az ünnep történeti jelentősége a lelkiismereti és a vallásszabadság kiharcolásának és győzelmének az ünnepe” (néhai Schweitzer József országos főrabbi)

Köves Slomó rabbi szerint egyre több zsidó család ünnepli a Hanukát a Karácsony helyett. Az utóbbi tizenöt-húsz évben egyre több olyan zsidó család van, akik nem karácsonyoznak, hanem inkább hanukáznak


Tudnunk kell, hogy a karácsony nem a fenyőfa ünnepe

Magyarországon a szocializmus idején a vallásos hátterű karácsonyt a fenyőünneppel helyettesítették. A fenyőfa állításnak nincs semmi köze Jézus születésének megünnepléséhez. Ahol Jézus született Betlehemben nem volt és most sincs fenyőfa. A fenyő a Télapó ajándéka, aki megörvendezteti az ifjúságot. Egyes források szerint a karácsonyfa-állítása a Rajna felső szakaszának vidékén alakult ki a 16, 17. században. Más források szerint Skandináviából származik, és a harmincéves háború (1618-1648) idején jutott el Németországba a svédek európai hadjáratai során.  16. században. Valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel egy fenyőfát gyermekeinek. Később azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.

 Amikor 1860 karácsonyán Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József ide is küldött neki feldíszített fenyőfát.


Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezerédy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. 

Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre.

Amerikában jóval később terjedt el a karácsonyfa-állítás, hisz még a 19. században is furcsán tekintettek a szokásra. Az első feljegyzés a karácsonyfa-állításról az 1830-as évekre datálható, és Pennsylvania német telepeseihez köthető. A német telepesek ugyan már 1747-ben állítottak karácsonyfát, ám az amerikaiak többsége jó száz évig pogány szokásnak tartotta. 1846-ban aztán Viktória brit királynő és férje, Albert herceg az Illustrated London News lapban volt látható gyermekeik körében. A rendkívüli népszerűségnek örvendő királynő és családjának rajzportréja egy csapással meghódította Amerikát, így a karácsonyfa is általánosan elfogadottá vált az Újvilágban.


Kereszténység elleni támadások, Karácsony ellenes intézkedések

Számomra megdöbbentő, hogy Brüsszelben a főtéren nem karácsonyfát állítottak, hanem „télfát”, a muszlimok érzékenységére hivatkozva. Pierre Bergé (foto) még ennél is messzebb ment: "Támogatom az összes keresztény ünnep eltörlését. hihetetlennek tartom, hogy olyan rendszerben élünk, ahol kéthetente keresztény ünnepek vannak" - mondta Bergé. (83 éves francia üzletember, akinek üzlettársa és homoszexuális barátja  a Yves Saint Laurent világhírű divattervező.

Megjegyzés: Bergét szociális liberálisnak és politikai konzervatívnak tartották. Kanadában most megjelent könyv lerántja a leplet az egyik legismertebb francia homoszexuális pár, Yves Saint Laurent és Pierre Bergé rejtett életéről.


A karácsony ünnepi előkészületeinek kapcsán említem a keresztények elleni támadásokat.

Az utóbbi években ugyanis mindinkább bevált jelenség lett, hogy az iskolákban elmarad a karácsonyi ünnepség a vallásilag sokszínű diáksereg miatt, az utcai ünnepségek egyszerűen mellőzik a nevükből az angol „Christmas” szót, és inkább „Winter Wonderland”, azaz téli csodavilág néven működnek. Az amerikai Minnesotai Egyetem dékánja például levélben adta a diákok tudtára, hogy jobb lenne, ha az idei ünnepi időszakban nem használnának olyan vallási töltetű szimbólumokat, mint a karácsonyfa, a csengők, a zöld és piros színek, illetve a betlehemi csillag.

A keresztény alapú identitásra egykor oly büszke Európában is bőven találunk hasonló példákat. Dánia egyik, Græsted nevű kisvárosának iskolájában idén a multikulturális gyakorlat és a muszlim diákok miatt marad el a tradicionális karácsonyi ünnepség. Ellentétben a fentiekkel Donald Trump amerikai elnöknek például nem titkolt szándéka újra divatba hozni a karácsonyt. – Az emberek többé nem használják a karácsony szót, mert az politikailag nem korrekt. […] Tudják mit? Mi újra kimondjuk majd, hogy boldog karácsonyt! – fogalmazott a republikánus elnök egy októberi rendezvényen.


A mintegy 200 milliós Pakisztánban a lakosság 2%-át teszik ki a keresztények, akiket a az iszlám törvénykezés bevezetéséért harcoló radikális csoportok gyakran célba vesznek. A keresztények ellen elkövetett egyik legsúlyosabb pakisztáni támadásra négy évvel ezelőtt került sor, amikor az északnyugati Pesavar egyik templomában több mint 80 emberrel végeztek az öngyilkos merénylők.

A keresztények a történelem során sosem szenvedtek el annyi atrocitást, mint manapság – állapította meg nemrég közzétett tanulmányában az Aid to the Church in Need nevű katolikus segélyszervezet, amely 13 országban 12 éven keresztül vizsgálta a keresztények sorsának alakulását.

A jelentés szerint Jézus Krisztus híveinek száma drasztikusan csökken a Közel-Keleten: a polgárháború sújtotta Szíriában öt év alatt másfél millióról 500 ezerre apadt, míg Irakban a nyugati országok 2003-as megszállása előtti másfél millió helyett ma 250-300 ezerre tehető a számuk. Üldöztetésükben és kiirtásukban nagy szerepet vállalt az Iszlám Állam, amely 2014-ben mindkét országban nagy területeket szerzett meg magának. ÜLDÖZÖTT KERESZTÉNYEK SZÁMA A VILÁG MINTEGY 40 ORSZÁGÁBAN 245 MILLIÓRA TEHETŐ, AMI AZT JELENTI, HOGY MINDEN 9-IK KERESZTÉNY A VILÁGON VESZÉLYBEN VAN. Európa egészét nézve pedig 285%-kal növekedett a keresztény-ellenes támadások száma a 2008 és 2019 közötti időszakban. 2019-ben például rekordszámú, mintegy 3000 keresztény egyházat, iskolát, temetőt és emlékművet romboltak le, fosztottak ki, vagy semmisítettek meg.
(Priority News Now (@WandS_Headlines) July 23, 2020)

A Center for the Study of Global Christianity nevű amerikai kutatóközpont tavalyi összegzése szerint tavaly mintegy 90 ezer keresztényt öltek meg vallása miatt. Az európai keresztény civilizáció elleni támadások egy olyan folyamat részét képezik, amelyet a továbbiakban nem szabad megengedni, éppen ezért az illegális bevándorlással szemben minden lehetséges lépést meg kell tenni – szögezte le Szijjártó Péter.


Ha valakinek fenntartása van a „Boldog Karácsonyt” közöntés kifejezéssel, akkor gratuláljon úgy, hogy nem utal a vallási ünnepre (pl. békés családi együttlétet kívánva). Ezek az események jó lehetőséget biztosítanak a hitünk ismertetésére”

Forrás: Abdul-Fattah Munif, MME Vélemény a karácsonyról, és a karácsonyi gratulációról

http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/az-iszlam-az-elet-vallasa/...


A vásárlás őrülete

Nem az ajándékozásra való vágyat kell kritizálni, azonban a középpontban  Jézusnak kellene lennie. Másrészről a keleti bölcsek nem egymást, hanem Jézust ajándékozták meg. (Máté 2:11) Mi lehet annál nagyobb ajándék, mint önmagunk odaadása?

Bizonyos nyelvekben a karácsony szó jelentése mutatja, hogy eredetileg az emberek Jézus tiszteletére jöttek össze ünnepelni

Nem kellene megbolondulni karácsony előtt a vásárlások miatt, a zsúfolt áruházakban azért, mert karácsony van. 2014 karácsony ünnep napja előtt 280 milliárd Ft-ot költöttek a magyar emberek vásárlásra.

2016-ban egy család átlagosan mintegy 132 ezer forintot költ az ünnepekre minden kiadást figyelembe véve. A kutatás szerint a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy ki mit kapjon, és mindezt miből finanszírozzuk.

Majdnem mindenki készül ajándékokkal is: a megkérdezettek 93%-a lepi meg szeretteit az ünnep alkalmából. Azt vesszük másoknak, ami fontos nekünk, és azért dühöngünk, mert nekünk semmi sem lehet elég jó. Manapság viszont a legtöbb ember, nem a szeretetre gondol, hanem minél nagyobb, drágább ajándékozásra. Ne essünk a reklámok és a drága ajándékok bűvöletébe, a kicsi ajándék is ajándék. A legalacsonyabb értékű ajándék átlagosan 4300 forintba kerül, míg a legdrágább közel 27 000 forint.(a közölt adatok 2015 évre vonatkoznak)
https://www.vg.hu/kozelet/ennyit-koltenek-a-magyar-csaladok-a-karacsonyi-ajandekokra-462192/

A karácsony megünneplésének a módja is nyugtalanító kérdést vet fel az emberben. Ha Jézus ma visszatérne a földre, mi lenne a véleménye a karácsonykor fellángoló üzleti szellemről? Amikor Jézus kétezer évvel ezelőtt ellátogatott a jeruzsálemi templomba, felháborította, hogy a pénzváltók és az árusok visszaélnek egy zsidó vallási ünneppel, hogy pénzhez jussanak. „És kötélből ostort fonván, kihajtá őket a templomból.” Az imádság házát „Mivé tettétek? Rablók barlangjává” (kép: El Greco: Jézus kiűzi a kufárokat. National Gallery, London) Erről szól Kodály legnagyobb alkotásának mondható kórusműve is.
Spanyolországban sok őszinte hívő embert aggaszt, hogy a karácsonyt egyre inkább átitatják a kereskedelmi érdekek (El País, 2001. december 24.).


Karácsony ünnepléséről

1./ Bizonyos nyelvekben a karácsony szó jelentése arra utal, hogy eredetileg az emberek Jézus tiszteletére jöttek össze ünnepelni. Felmerül azonban a kérdés: tanítja-e az Újszövetség, hogy Jézus születését meg kell ünnepelni. A válasz az, hogy nem tanítja. A bibliában említett néhány születésnapi ünnepség túlnyomó része pogány uralkodók ünnepei voltak, ezek az ünnepek teljesen összefonódnak tobzódásokkal, különböző erkölcstelenéggel. A bibliában nincsen semmiféle említés, hogy Jézus Krisztus ünnepelte volna a földi születése napját, vagy ezt az apostolok, és tanítványai megünnepelték volna. Semmilyen történelmi, és bibliai alapja tehát nincs a karácsony, vagy Jézus születése napjának megünneplésére. A Bibliai ünnepek húsvét, pünkösd ünnepeivel nem szabad összekeverni a karácsonyt, mert míg azok Istentől rendelt ünnepek, a karácsony az nem.

 

2./ Az első századi keresztények számára a december 25-i karácsonyi ünneplés teljesen ismeretlen volt. Eredetileg dec. 25.-én a Napot ünnepelték

 II-III. században a Mitrász-vallás (perzsa eredetű Napisten-kultusz) volt a legelterjedtebb. Ennek részeként december 25-én ünnepelték a téli napfordulót. Azonban már a Mitrász-kultusz megjelenése előtt is bevett gyakorlat volt, hogy a római császárok templomokat szenteltek a „Sol Invictus”-nak (a legyőzhetetlen Napnak), és az újjáéledő győztes Napot ünnepelték.


3./ Nagy Konstantin (285-337) kísérletet tett arra, hogy a pogány Római Birodalmat különböző keresztény elemek átvételével erősítse meg. Elérte, hogy a Nap-imádat ünnepét Jézus születése ünnepének nyilvánítsák. A keresztény elemek átvételével akarta megerősíteni a pogány Római Birodalmat. Látomások hatására pedig véget vetett a keresztények üldözésének, megtért, és maga is elősegítette az új vallás térhódítását.  Mi volt Nagy Konstantin látomása?


Konstantin látomása

Látomásában az Úr egy fénylő kereszt és egy felirat jelent meg. A feliraton ez állt:: In hoc signo vinces „E jelben győzni fogsz”. Ez a felírás állítólag az égen, a kereszt képe mellett volt látható, midőn Nagy Konstantin Maxentius ellen vonult. Ez arra figyelmeztette a császárt, hogy ezen jel által győzedelmeskedni fog. A látomások hatására pedig véget vetett a keresztények üldözésének, megtért, és maga is elősegítette az új  vallás térhódítását. 312 elején Nagy Konstantin átkelt az Alpokon, és betört Itáliába. Több csatában is legyőzte Maxentius császár csapatait, és október végén elérte Rómát. A megjelenő vízió jóslata tehát végül valóra vált, mert a császár diadalmaskodott riválisa felett.

Szent Konstantin és anyja, Szent Ilona, kezükben a Szent Kereszt ereklyét tartják (ortodox ikon) kép


Konstantin valláspolitikai fordulatának kezdetekor már gyakran használt, közismert keresztény szimbólumokat, amelynek alkalmazásával a császár egyértelműen demonstrálhatta a keresztény vallás iránti elkötelezettségét,

Történelmi forrásokból annyit tudunk, hogy 336-ban december 25-én ünnepelték Krisztus születése napját, sőt már előtte Nagy Konstantin idejében is.


4./ A karácsony elnevezés sem utal Jézus születésére, hiszen a „karácsony  szó a szláv korcun, vagy kracsun szóból ered, amely átlépőt (téli napfordulót) jelenti. A német megfelelője Weihnachten (szent éjszakák). A karácsony szót a 13. század óta használják Magyarországon keresztény ünnep értelmében



Mikor született Jézus

A Biblia nem ír arról, hogy pontosan mikor született Jézus Krisztus, ahogyan ez az alábbi forrásművekből is kiderül:

„Azt, hogy valójában mikor született Krisztus, homály fedi” (New Catholic Encyclopedia).

„Krisztus születésének pontos dátuma ismeretlen” (Encyclopedia of Early Christianity).

Noha a Biblia nem tárja fel, hogy pontosan mikor született Jézus, említ két olyan eseményt, mely a születésekor történt. Ezekből sokan arra a következtetésre jutottak, hogy nem december 25-én született.


Jézus születése előtti történelmi tények



Jézus születési idejének dátuma bizonytalan

Ha nincs rá bizonyíték, hogy Jézus Krisztus december 25-én született, miért ünneplik ekkor a karácsonyt? A Britannica Hungarica azt írja, hogy valószínűleg a vallási vezetők „így akarták háttérbe szorítani a »legyőzhetetlen nap születésé«-nek (natalis solis invicti) pogány római ünnepét” a téli napfordulókor


Magyarázat

A Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van. A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik, mint például a zsidó Hanuka, és a karácsony is.

A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a Római Birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római szaturnáliák, és aznap volt a Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napja.


 A születés időpontjának további vizsgálata

A Bibliában két evangélium is ír Jézus születéséről, de egyik sem említi, hogy pontosan melyik év melyik napján született meg.


Alexandriai Kelemen, aki 200 körül élt, arról számolt be, hogy egyes Egyiptomi teológusok számításai alapján Jézusnak a születését május 20-ára teszik. Mások április 19-re, vagy 20-ra, maga Kelemen november 17-re,


Egy 243-ban íródott munka március 28-ra teszi Jézus születése napját. A történeti kutatások kimutatták, hogy nincs az évnek olyan hónapja, amelynek valamelyik napjára ne datálták volna Jézus születését.


A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették. .


A legújabb kutatási eredmény

Ausztrál csillagászok a Port Macquarie obszervatóriumban egy kifinomult számítógépes program segítségével azt próbálták meg modellezni, hogyan nézhetett ki az égbolt kétezer éve Betlehem felett. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető az éjszakai égen. Konkrétan a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Ez a jelenség nyáron volt megfigyelhető, Dave Reneke és kollégáinak számítása egészen pontosan június 17-re teszi Jézus születésének időpontját.



Mária fogantatása (Lk 1,26-38)

Elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe, egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve. Az angyal belépve hozzá így szólt: "Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!" Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?" Az angyal így válaszolt neki:"A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának. Ekkor így szólt Mária: "Íme, az Úr szolgálólánya: történjék velem a te beszéded szerint!" S ekkor eltávozott tőle az angyal."


Magyarázat

GABRIEL a hírhozó: Ő jelent meg Máriának és bejelentette fia születését. Mohamednek Ő diktálta a Korán szövegét. A zsidó hagyomány szerint Ő volt az, aki szétválasztotta a Vörös-tenger vizét, és Ő ösztönözte Jean d'Arcot földi küldetésére.


Kiegészítő megjegyzés

Így kezdi tehát az angyal, hogy „ne félj, Mária”. Talán az egészből ez a szinte gyereklány nem sokat érthetett. Egy valami azért világossá vált a számára, és ezt meg is mondja. Ha Istennek terve van vele, akkor ő készségesen teszi azt. Gábriel azt mondja: kegyelmet találtál Istennél, és te leszel az, aki kihordja méhében a Megváltót, a Messiást. Mária teljes tudatánál van, és nyugodtan visszakérdezhet, és nagyon logikusan gondolkodik. Azt mondja, hogy mi módon lesz ez, hiszen férfit nem ismerek.

Máriának József a jegyese, de ott akkor még nem volt divat az, hogy a házasság előtt szexuális életet éljenek. Ez csak az óta van, mióta az ember, az emberiség a liberalizmus jegyében elengedte a nemi ösztönöket.

József és Mária, tartották magukat az Isten törvényéhez. Nem szerelmeskedtek házasságkötés előtt, nem simogatták, és nem tapogatták egymást, és nem izgatták föl egymást, hogy aztán alig tudjanak lehűlni. Pedig akkor is dolgoztak a hormonok, mert ők is fiatalok voltak. Ott volt bennük a szerelmi vágy, meg a nemi vágy, de ezt ott szerették volna megélni, ahova ezt Isten helyzete. Nem lehetett akkor sem könnyű, hogyha ők szerelmesek voltak egymásba, mint ahogy ma sem könnyű két szerelmesnek megvárni az esküvő éjszakáját. A nemi vágyat egyébként is Isten adta, és jó hogy adta, de megmondta, hogy hol a helye. Hol lehet azt örömmel megélni, hol lehet szeretni testileg a másikat, kielégíteni őt, mert a másik először a lényeges, aztán jövök én. Isten a maga csodálatos módján oldja meg azt, amit az ember nem tud megoldani.

Szüzesség és anyaság egyszerre? Ez lehetetlen dolog. Mi ezt nem tudjuk feloldani. Isten fel tudja oldani. Ezért áll itt a szövegben, hogy az Istennek minden lehetséges, még az is, ami az embernek lehetetlen. Ki tudná ezt közülünk megoldani? Senki. Mária méhébe teremtette Jézust.. És apja nem volt ezek szerint Jézusnak? A Biblia azt mondja, hogy test szerint nem volt. József nevelőapja volt Jézusnak. Ha Jézus Józseftől született volna testileg, azt mondja a Biblia, hogy ami testtől született, az test. Ami lélektől született, lélek az. Isten itt kiveszi Jézust a bűneset átka alól. Azért volt bűntelen Jézus. mert a bűneset átka nem hat rá. Ez csak hittel érthető, és értelemmel soha nem lesz teljesen megfejthető.

Vajon hisszük-e mi azt, hogy a Szentírás minden szava igaz? Vagy nem hisszük? Vagy itt megáll a mi hitünk. Szűz volt, és fogant, és megszülte Jézust. Van, aki megáll, és azt mondja: nem, ezt én nem hiszem. És tényleg, innen már csak hittel lehet továbblépni. De hát az Istennek minden lehetséges. Még az is, hogy aki hitetlen, hívővé legyen. Ez az Isten csodája!. Megállunk, elcsendesedünk, és elég lesz az a kevés, amit szeretetből jelzés értékűnek, azt jelezve, hogy valaki sokkal nagyobb ajándékot készített, mint az a pici ajándék, amit továbbadunk. De esetleg elmondhatjuk, mint küldöttek. Nincs fehér ruha, meg nincs nagy fény, csak az a belső tűz, amit az Isten adhat, hogy elmondjuk, ki az, aki karácsony éjszakáján megszületett.

Varga Róbert, Budapesti Pasaréti Református Gyülekezet pásztora.  Pasarét, 2006. december 21.

http://www.refpasaret.hu/pasaret/pred.php?id=1065


Megjelenik tehát Isten küldöttje egy egészen fiatal, talán tizenkettő, tizenhárom éves kislánynál, Máriánál. Nagyon fiatalon szültek ott akkor az asszonyok, férjhez mentek a lányok. Harmincéves kort kevesen érték meg abban az időben. Tehát korán férjhez mentek, és korán szültek. Így volt Mária és József jegyespár

Mária és József Názáretben ugyanolyan hétköznapi életet éltek, mint a legtöbb ember manapság. A gondok, a nehézségek terhelték akkor is az embereket. A legtöbb ember nagyon nagy szegénységben élt.

Megjegyzés: Amikor feleségemmel sok évvel ezelőtt Izráelben voltunk, akkor ott mutatták Názáretben, mélyen a föld felszíne alatt azt a barlanglakást, amiben majdnem biztos, hogy József és Mária lakott.



Mit tudunk Józsefről, Jézus nevelő apjáról?

Az evangéliumok nem adják meg sem születése, sem halála helyét vagy idejét. Amit megtudunk belőlük, hogy hosszabb ideig a galileai Názáretben élt, néhány évig a júdeai Betlehemben lakott, illetve Egyiptomba kellett menekülnie. Az újabb kutatások szerint Názáretben halt meg.

Dávid házából és nemzetségéből származott'' (Lk 2,4). Ez azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Egyébként római állampolgár Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között.


Magasságos, Te tudod: nehéz ez az apaság, mit az én szegény vállamra tettél. Apja volnék, - és mégsem az vagyok. Ez a gyermek... ha szemébe tekintek, Benne ragyognak nap, hold, csillagok. Anyja szemei s a Te szemeid, Istenem, a Te szemeid azok. Gyönyörűséges és szörnyű szemek, Oly ismerősek, s oly idegenek...Ez az ács-műhely... ezek a forgácsok...Mit tehettem érte?... mit tehetek? Én tanítottam fogni a szerszámot, Mégis rá fogják majd a kalapácsot. Úgy félek: mi lesz  (Reményik S.vers részlet)


Józsefet az angyal álomban világosítja föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta, és magához vette Máriát, mint hitvesét.” Jóllehet biztos, hogy vissza akart vonulni a kapcsolatból – írja Szent Józsefről II. János Pál pápa –, nehogy akadályozza Istennek ama tervét, amely Máriában már megkezdte teljesedését.

Az angyal kifejezett utasítására mégis együtt maradt vele, tiszteletben tartva azt, hogy Mária kizárólag Istennek engedte át magát… József tette „a hit legtisztább engedelmessége”.

Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, aztán egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.

Nem volt apa a biológiai értelemben, de Mária a nyilvánosság előtt nem tudott más apát megnevezni gyermeke számára, mint Józsefet, részben mert az apaság a biológiai származáson kívül az adopciós (örökbe fogadás) kapcsolatot is felölelte, részben, mert egyszerűen nem volt megfelelő kifejezés arra a kapcsolatra, ami József és Jézus között volt. Hogy az emberek egyszerűen József természetes fiának tartották Jézust, ezt sem Mária, sem József nem tudta megakadályozni.



József foglalkozására nézve az evangéliumi fordításban ács volt, de az eredeti leírás más  (főként famegmunkáló) mesterségeket is takarhat. Sőt a héber naggar főnév félrefordításáról van szó, amelyet a görög fordítások a „mesterember” jelentésből vezettek le. A naggar azonban „tanult ember” jelentésű is lehet. Ez a jelentése a valószínűbb, ellenkező esetben ugyanis Jézus nem beszélhetett volna gyermekkorában a zsinagógában

Már az Egyiptomba való menekülés és az ott töltött 2-3 év során József oltalmazza, gondját viseli Máriának és a Gyermek Jézusnak. Annak a tömjénnek, mirhának és aranynak az értéke, amit a három napkeleti bölcstől kaptak, nem lehetett igen nagy, hamarosan elköltötték szállásra, élelemre. Józsefnek csakhamar munkát kellett keresnie, keményen dolgoznia.

http://metropolita.hu/2010/01/szent-jozsef-az-istennek-szenteltek-vednoke/



József Dávid utóda volt, és Jézus a szintén dávidi családból való Máriának a  fia.  De hogy Jézus az ábrahámi és dávidi örökség birtokosa legyen, ezt nem kaphatta Máriától; Mária nem adhatta azt, amije nem volt. Máriától Jézus csak a vér szerinti dávidi származást kaphatta, a szent örökséget Józseftől kellett kapnia. Ez az örökségátadás automatikus volt: amikor József Názáretben  meghalt, Jézusra szállt át az ábrahámi és dávidi örökség. Ebből az következik, hogy József Jézus számára sokkal több volt, mint egyszerű nevelőapa. A szó szoros értelmében nagy üdvtörténeti szerep jutott neki. Jézus Dávid trónjának utolsó örököse, de messze fölötte áll minden politikai játéknak. Vallási-szellemi és egészen természetfölötti módon lesz az egész teremtés királyává, és ,,uralmának nem lesz vége!'' 

http://www.katolikus.hu/szentek/0319.html

Magyarázat Ki volt Dávid? A kis gyerek Dávid parittyájával megölte Góliátot és ezzel megmentette a filiszteusoktól izrael népét. Saul Izráel első királya (Kr. e. 1025-1010), ezért udvarába vette és hozzáadta lányát. Később azonban féltve hatalmát és királyságát Dávid ellen fordult és elüldözte. Dávid 6 évig bujdosott, majd a filiszteusoknál talált menedéket. Saul király nem nyugodott, meg akarta ölni Dávidot, de a filiszteusokkal vívott csatát elvesztette. Saul a csatában meghalt. Ettől kezdve Dávid lett Izrael királya. Megerősítette országát és hatalmát, összefogta népét és elsőszülött fiát, Absalomot nevelte utódjának. Fiát azonban száműznie kellett testvérgyilkosság miatt Jeruzsálemből Hebronba. Fia Absalom, az elégedetlenek élére állt és apja Dávid ellen fordult. Dávid hű emberei azonban felszámolták a lázadók seregét és megölték Dávid fiát Absalomot, a lázadók vezérét. Az Úr Dávid legkisebb fiát nevezte meg David örökösének...
A zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, a keresztények pedig őhozzá vezetik vissza Jézus családfáját Józsefen és Márián keresztül. Az iszlám vallásban Dávidot prófétaként tartják számon.

 

József halála után Mária Jézussal együtt leköltözött Kafarnaumba, s egy ideig úgy ismerték őket, mint a názáreti ácsot és özvegy anyját. Amikor pedig Jézus 30 éves lett, s elhangzott az Úr szava János felett, aki hirdetni kezdte a keresztségét (június 24-én), Jézus elbúcsúzott Máriától és megkezdte nyilvános működését.


Mit tudunk Máriáról Jézus vérszerinti anyjáról?

Ha megkérdeznélek, ki volt a leghíresebb, legnagyobb, legtöbbet emlegetett nő a világtörténelemben, gondolkodás nélkül azt felelnéd: Szűz Mária. Nincs olyan ember, aki ne tudna róla. Még akkor is, ha nem vallásos, vagy nem keresztény. 

A lélektanban döntő szerepe van az anyának. Kilenc hónapon át egy anyaméhben formálódunk, s utána még sokáig teljesen tehetetlenek vagyunk. Egy kiscsikó hamar lábra áll - az ember nem. Évekig az anyja játssza a gondviselő szerepét. Az ő testének sugárzása, lelkének érzései és gondolatai ívódnak belénk.

Egy fiúnak az anyjához való viszonya meghatározza az egész életét. Ki volt hát Jézusnak az anyja? Döbbenten tapasztaltam, hogy nem tudunk róla semmit.

Egyetlen részletes passzus van róla, az "angyali üdvözlet", amikor az Isten anyává teszi, s a gyermekét megszüli

Mater Dei, mondják a latinok, Isten Anyja, mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg.


Életrajzának összeállításában két rejtett korszakot kell életében megkülönböztetnünk:

Ezekről az időkről a Szentírásban jóformán semmit sem találunk. Az Apokrif irodalomban azonban bőséges beszámolókra találunk.


Magyarázat Apokrif

A Biblia könyveinek elfogadott listájához nem tartozó leírások. .A görög apokrüphosz (elrejtett) szóból, úgy értve, hogy a nem hiteles könyveket elrejtették a hívők elől


 Mária szülei Názáretben éltek. Nevük: Joáchim és Anna. Mindketten Dávid házából származtak. Joáchim tekintélyes és jámbor férfiú volt, foglalkozása gyapjúkereskedő. Vagyonukat három részre osztották: a templomnak, a szegényeknek és önmaguk fenntartására. Húsz évig éltek házasságban gyermektelenül. Ez nagy szégyen és nagy bánat is volt. Sok imádságot, áldozatot, vezeklést vállaltak, hogy gyermekkel örvendeztesse meg őket az Úr. És megfogadták, ha mégis gyermekük születne, teljesen az Úrnak fogják őt szentelni. Egy alkalommal a főpap szolgája Joáchim áldozatát visszautasította ezt mondván: bűnös vagy, mert nincs gyermeked! Joáchim ekkor szégyenében a pusztába ment, de az Úr ráparancsolt, hogy térjen vissza. Ekkor kapta az ígéretet, hogy gyermeke fog születni. A hagyomány azt tartja, hogy a gyermek Mária Kr. e. 15-ben született Názáretben és Mária nevet adták neki. Amikor három éves lett, felvitték Jeruzsálembe és átadták őt a papoknak. Itt nevelkedett Mária 14 éves koráig. Máriát 14 éves korában hazaküldték, de előbb férjet választottak számára. Eljegyezték egy Dávid házából való férfinek, akit Józsefnek hívtak. Máté és Lukács evangélisták igyekeznek kimutatni, hogy Mária szintén Dávid családjából származott. Ez azt jelenti, hogy József és Mária távoli unokatestvérek voltak. Hazájukban, Názáretben jól emlékeztek Dávidra, s vele arra a meg nem hiúsuló ígéretre, hogy a Messiás biztosan el fog jönni, éspedig Dávid egyenes leszármazottjaként. A zsidó hagyomány szerint az örökbe fogadott fiú az öröklésben semmiben sem különbözött a vér szerinti gyermektől.

Ezek után következnek az evangéliumból ismert események:

Angyali híradás - a népszámlálás - Betlehemben Jézus születése - az Egyiptomba való menekülés (a 2 év alatti születésű fiú gyermekek legyilkolása miatt) - majd visszatérés Názáretbe. 12 évig csend! Majd Jézus elveszítése az első zarándoklat alkalmával. Ezután következik Jézusnak nyilvános fellépése. A kánai menyegzőn újra hallhatjuk Máriának a szavát. (Jn 2,1-11). E három év alatt nem említi az Írás Máriát csak egyszer-egyszer, de a hagyományból  tudjuk, hogy ott volt fiával ezekben a napokban is. Jézus a kereszten János apostolra bízza Anyját, Máriát. 

Jézus mennybemenetele után a Szűzanya Efezusba költözött János apostollal. Majd amikor Jánosnak vissza kellett térnie, vele ment vissza Jeruzsálembe. A hagyomány azt tartja, hogy az apostoloknak ő volt a lelki vezetője. Sőt arról is beszél, hogy gyakran látogatta Jézus üresen maradt sírját és az apostolok neki is a Jeruzsálemben Getszemáni kertben készítettek sírboltot (foto) Halálának időpontját nem tudjuk pontosan meghatározni. Valószínűleg 60 éves korában halt meg Kr. u. 45-ben Jeruzsálemben.


A Biblia négy evangéliuma szerint Jézus a mai zsidó állam, Izrael területén élt. Ez a terület Jézus születésekor Nagy Heródes királyságához tartozott. Jézus apja József és anyja, Mária is  Dávid király családjából származott, amit  később egy császári vizsgálat is megerősítette.

Máté evangéliuma Jézus születését Heródes király idejére teszi. (Máté 2,16) – aki elrendelte a két év alatti kisgyermekek lemészárolását – A zsidó történész, Iosephus Flavius beszámolója szerint röviddel Heródes halála előtt holdfogyatkozás volt. Asztronómusok ezt a holdfogyatkozást i. e. 4–re teszik, ami alapján Jézus legvalószínűbben i. e. 6-ban született.

 

Magyarázat

 

Figyelem Két Saul van a Bibliában.

Az Újszövetségben Az apostolfejedelem, akit később Paulusnak, majd Szent Pálnak hívnak.

Az Ószövetségben Saul Izrael első királya.

Mi a közös ebben a két emberben – a nevükön kívül?

Míg Saul zsidó királyként az isteni engedelmesség helyett a pogányság felé haladt, s lett kegyveszetté; úgy Pál apostolsága előtt szintén emberi tanítások szerint cselekedett: a zsidó törvényeket betartotta, de ezzel éppen Istent vette üldözőbe.

A „két Saul” sorsa ezután ellentétes:

Az Újszövetségi Saul életének első, fiatalabb szakaszában üldözte a keresztényeket. A későbbiekben azonban kereszténnyé válik. Emlékeztetek arra, hogy ez a damaszkuszi úton történő eseménykor veszi kezdetét, amikor az Úr hangját hallotta: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Zsidó neveltetésben részesült. A nem zsidók közt a Pál nevet használta. Római polgárjoggal rendelkezett, amelyre hivatkozott is. Pál apostolt a gonosz Néró uralkodó megkínozta, majd lefejeztette i.sz. 67-ben.

 

Ószövetségi Saul Izrael népe királyt akart és Sámuel, felkeni Sault királlyá. Ő volt Izrael első királya. Akkor lett a király, amikor Samuel vissza vonult, mint az utolsó bírája Izraelnek. A nép követelte, hogy legyen királyuk, mint más nemzeteknek.. Samuel megkérdezte az Úr tanácsát. Isten utasította Sámuelt, hogy kenje fel Sault, mint első királyt.

Saul, a hadsereg élén Istentől vezetve, legyőzte a filiszteusokat az első csatában. Saul nem engedelmeskedett az Úrnak, és megtartott néhány zsákmányt miután legyőzte a filiszteusokat. Győzelmet, dicsőséget – az Úr helyett – teljesen magának tulajdonította: „emlékoszlopot állított magának” (I.Sám. 15:12). Ettől kezdve már nem Isten követeként, hanem félelmetes zsarnokként uralkodott Izráelben! Mindinkább hasonlított most már más népek királyaihoz! Indulatai elragadták; hiúság, sértődöttség, féltékenység kerítette hatalmába. Önző céljai elérése érdekében nem ismert se Istent, se embert.

Mindjobban elhatalmasodó indulatkitörései lecsillapítására egy derűs kedélyű, jó zenészt kerestek. A parittyás Dávid hárfa zenészként került be Saul királyhoz. Góliát legyőzése után nyilvánvaló lett, hogy. Isten Dávidot támogatja, és a nép is elismeri bátorságát, hitét, erejét. A király szívét ellenben az irigység mardossa. Megragadja dárdáját, hogy elhajítsa és átszegezze vele Dávidot. Sikerült azonban elhajolnia a gyilkos fegyver elől.

Ekkor Isten elvetette Sault, mint Izrael királyát. Az Úr azt parancsolta Sámuelnek: kend fel a fiatal Dávidot, mint a következő királyt. És ekkor fellángolt Saul gyűlölete Dávid iránt és mindenáron a halálát akarta . Dávid bujdosása és Saul előkészületei Dávid megölésére:

(1 Sám 21-22;) azonban Dávid kétszer is megkíméli Saul életét és békét kötnek.

 

Dávid zsidó király

Dávid zsidó király Született Kr. e. 1040 körül Betlehemben. Elhunyt Kr. e. 967 Jeruzsálemi uralkodása Kr.e. 1010- Kr.e. 970

A zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, a keresztények pedig Jézus családfáját Józsefen és Márián keresztül Dávidra vezeti vissza.


Utazás Názáretből Betlehembe

 

Nemcsak József és Mária van úton, ugyanis Augustus császár népszámlálást rendelt el, ezért a birodalomban mindenkinek abba a városba kell visszatérnie az összeírásra, ahonnan az ősei származnak. Mit tett József, amikor tudomást szerzett a rendeletről? A beszámoló így hangzik: „Természetesen József is felment Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mivel Dávid házának és családjának volt a tagja” (Luk 2:1–4).

A prófécia úgy szólt, hogy a Messiás Betlehem Efratában fog megszületni.(Mikeás 5:2.) Názáretből mintegy 130 kilométer hosszú, hegyvidéki út vezetett Szamárián át ebbe a kis városkába. Józsefnek ebbe a Betlehembe kellett mennie, mert Dávid király családja, melynek József és Mária is a tagja volt, innen származott.

A többnapos út végén nehéz kaptató vár rájuk, mert Betlehem több mint 760 méter magasan helyezkedik el. 

József „felment Galileából hogy bejegyezzék őt Máriával, akit az eljegyzésnek megfelelően hozzáadtak feleségül” (Luk 2:4, 5). József feleségeként Mária már másképp hozott döntéseket. Elfogadta, hogy József a családfő, neki pedig Isten azt a szerepet szánta, hogy segítse és támogassa a férjét a döntéseiben. Mária kész volt engedelmeskedni Józsefnek, amivel azt bizonyította, hogy bízik Istenben.

Mária megkönnyebbülten felsóhajt, amikor a távolban megpillantja Betlehemet. Olajfaligetek mellett haladnak el az egyre meredekebben felfelé ívelő úton. A fákon még rajta van a termés, mert az olajbogyót az utolsók között szüretelik le.

http://metropolita.hu/2010/01/betlehem-fele/



Szállás keresés  Betlehemben

 A város zsúfolásig tele van emberekkel. A szálláshelyet teljesen ellepték az összeírásra érkezett családok. Máriának és Józsefnek nincs más választása, az éjszakát egy istállóban kell töltenie. Ráadásul Mária hirtelen erős fájdalmat érez, olyat, amilyet eddig még soha, és a fájdalmak egyre csak erősödnek. Józsefet biztosan aggodalommal tölti el, amikor látja, mennyire megviseli Máriát a vajúdás. Máriának megszületett az első gyermeke, legalább hét gyermeke közül Jézus volt az első (Márk 6:3). Ez a gyermek azonban különleges, mert nem csupán Mária elsőszülöttje, hanem „az egész teremtés elsőszülötte”

A jászol az állatok etetésére használt vályú. Mária és József istállóban szállt meg, amely akkor sem volt, és ma sem mondható jó levegőjű, higiénikus helynek. Őszintén, melyik szülő akarná, hogy a gyermeke istállóban jöjjön a világra? A szülők mindennél fontosabbnak tartják a gyermekük jólétét. Mennyivel inkább szeretné Mária és József a legjobbat megadni Isten fiának!

– Ó, nem! Eltölt az öröm. Olyan öröm, olyan erős, olyan szép, olyan kiáradó, hogy a szívem erősen ver, és azt mondja: ,,Megszületik! Ő megszületik!” Ezt mondja minden szívdobbanással. A gyermekem kopogtat a szívemen és azt mondja: ,,Mama, itt vagyok, jövök és Isten csókját adom neked!” Ó, milyen öröm, Józsefem! De József nem osztozik az örömében. Arra gondol, hogy sürgősen menedéket kell találniuk, és meggyorsítja a lépteit. Ajtóról ajtóra megy, menedéket kér. Semmi eredmény. Minden el van foglalva. Elérkeznek a fogadóhoz. Zsúfolásig tele van egészen a falusi tornácokig, amelyek körülveszik a nagy, belső udvart. Az emberek a szabadban táboroznak.

József az udvarban hagyja Máriát a szamáron és kimegy, hogy más házakban keressen szállást.

Csüggedten tér vissza. Hely nincs sehol. A téli alkonyat gyorsan közeledik. József könyörög a fogadósnak, könyörög az utasoknak. Ők férfiak és egészségesek. Itt van egy szüléshez közelálló asszony, legyenek irgalmasok! Semmi. Ott van egy gazdag farizeus, aki leplezetlen megvetéssel nézi őket, és amikor Mária feléje közeledik, úgy eltűnik, mintha leprás lenne. József látja, és elönti arcát a vér a méltatlankodástól. Mária megfogja József csuklóját és lecsillapítja:– Ne erőltesd! Menjünk! Isten majd gondoskodik rólunk! Íme, a barlangok, amelyek alacsonyak és nedvesek. A legszebbeket már elfoglalták. József csüggedt.
– Hé, galileai! – kiált mögöttük egy öreg. – Ott, ennek a szakadéknak a végén van egy barlang. Talán még nincs benne senki.


Mária egy szürke szamár hátán ül. Egészen be van burkolva egy vastag köpenybe. A szamár egy kis ládát is visz, benne a szükséges holmikkal. József a számár mellett megy, a gyeplőt fogva. Teneked inkább fáradtnak kell lenned, mert gyalogolsz.– Ó, számomra ez semmi! Azt gondolom, ha találtam volna egy másik szamarat, kényelmesebb lett volna az út, és gyorsabban haladtunk volna, de nem találtam… Már hamarosan Betlehemben leszünk. A mögött a domb mögött ott van Efráta.


Megjegyzés

Betlehemben található Jézus születésének barlangja, ahol ferences szerzetesek 1717-ben egy 14 ágú csillagot helyeztek el a földön. A felirat hirdeti: „Itt született meg Szűz Máriától Jézus.”

 Nagy Konstantin bazilikát építtetett a barlang fölé. A perzsa dúlás után csak a betlehemi Születés-temploma maradt meg annak köszönhetően, hogy a templom mozaikján a napkeleti bölcsekben saját őseiket fedezték fel.

A templom maga közel 1700 (!) éve épült, arra a barlangra, ahol Jézus születet. A Születés Templomának különlegessége, hogy egyszerre három egyház, a Római Katolikus, a Görög Ortodox és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház is felügyeli. A templom maga is szép, de legtöbben azért látogatják meg, hogy Jézus szülőhelyét jelképező ezüst csillagot (foto) megérintsék. Ez egy néhány négyzetméteres barlang a templom alatt, mely így maximum csak a komolyan hívőknek javasolt tevékenység.

A Születés templomát az UNESCO Világörökség Bizottsága 2012-ben a kulturális világörökség részévé választotta, ezzel is tisztelegve a nagy múltú épület előtt.

A Születés templomának megépítését Szent Ilona szorgalmazta, állítólag ő volt az, aki megtalálta a keresztet, amire Jézust megfeszítették.

 



Folytatjuk tovább az elbeszélést

Találkoznak egy pásztorral, aki átvág nyájával az úton az egyik legelőről a másikra. József lehajol, és mond neki valamit. A pásztor bólint. József fogja a szamarat és a nyáj mögé vezeti, a rétre. A pásztor megfej egy kövér juhot, és a csuprot Józsefnek adja, aki felajánlja Máriának


Távolról jöttök? – kérdi a pásztor.– Názáretből – válaszolja József.– És hová mertek?– Betlehembe.– Hosszú út az állapotos asszony számára. A feleséged?– Igen.– Van hová mennetek?– Nincs.– Kemény dolog! Betlehem tele van mindenünnen jövő néppel, hogy feliratkozzanak, vagy máshová menjenek a népszámlálásra. Nem tudom, találtok-e szállást. Ismered a helyet?  Nem nagyon.– Akkor figyelj… kioktatlak téged… Keressétek meg a vendégfogadót. Tele lesz, de mondom, hogy tudjátok.. Ez a főút odavezet. Nem téveszthetitek el.  De ha nem találtok semmilyen helyet a vendégfogadóban vagy a házakban, forduljatok be a szálló mögött a rét felé. Ott istállók vannak a hegyben, s néha a kereskedők, akik nem találnak helyet a fogadóban, oda kötik be állataikat. Istállók, értitek? Talán ott találtok egy helyet… és szénát alvásra meg a szamárnak. Isten legyen veletek! – És Isten örvendeztessen meg téged! – válaszol Mária. József Béke veled!” -del köszön el tőle.  Megérkeznek Betlehembe– Íme, itt vagyunk Dávid földjén, Mária. Most megpihenhetsz. Nagyon fáradtnak látszol… – Nem. Azt gondoltam… azt gondolom… – Mária megfogja József kezét és boldog mosollyal mondja: – Azt gondolom, hogy az idő elérkezett. – Irgalmas Isten! – Ne félj, József! Türelem! Látod, milyen nyugodt vagyok? – De sokat szenvedsz!


Odasietnek ehhez a barlanghoz. Valóban barlang. Vagy inkább egy hegyoldalba vájt lyuk, ahová építeni akartak valamit. Kődarabokból összetákolt alacsony fal, rajta durva gerendák  József előveszi a kovát és az acélt, meggyújt egy lámpát, hogy jobban lásson. Mária leszáll a szamárról és belép. József felakasztja a lámpát egy gerendából kiálló szögre. Látszik, hogy a mennyezet tele van pókhálóval, a döngölt padló egészen össze van töredezve, tele lyukakkal, kavicsokkal, hulladékkal és trágyával, és be van szórna szalmával. Az ökör megfordul, és nyugodt szemmel nézi őket üdvözli.– Gyere, Mária! Üres. Nincs itt más, csak egy ökör. – József mosolyog. – Jobb a semminél…   József a szénából ágyat készít Máriának. Megeteti a szamarat. A közeli patakból vizet hoz neki és megitatja. Tüzet gyújt egy kéménynyílás közelében. Köntösét a bejáratra akasztja ajtóként. József a tüzet élesztgeti, táplálja, s biztatja Máriát, hogy próbáljon aludni. Mária megpróbálja. József néha odanéz, és megnyugszik, amikor látja, hogy nem mozdul…


Betlehemi csillag

Jézus születésével kapcsolatos események közül az egyik legtöbbet tárgyalt jelenség a betlehemi csillag. Számos elmélet született arról, hogy vajon mit is láthattak valójában a napkeleti bölcsek útjuk során.


Máté evangélista beszámolója meglehetősen szűkszavú, ezért nem könnyű értelmezni. A bölcsek egy szokatlan csillagot látnak, ez indítja el őket útjukra, fölkeresni az újszülött megváltót. A csillagot bár napkeleten látják, ők mégis nyugat felé, Júdea tartományba indulnak. Megérkezve annak fővárosába, Jeruzsálembe, a próféciák adják meg a további pontos útmutatást: Betlehemben született meg a messiás. 

A korábban napkeleten látott csillag most ismételten feltűnik, ezúttal azonban a bölcsek előtt, vagyis dél felől, és "előttük haladva" jelöli ki az utat a betlehemi istállóig.

A különböző korokban számos természettudományos magyarázat is született a betlehemi csillagra: bizonyos bolygók együttállása, vagy egy bolygó együttállása egy fényesebb állócsillaggal, esetleg egy ismert visszatérő üstökös lehetett. A probléma ezen elméletek többségével az, hogy ezeknek a valóságos csillagászati eseményeknek az időpontja nem esik egybe Jézus születésének lehetséges időpontjával. Vagy évekkel korábbiak annál, vagy pedig ha nem is sokkal, de már Heródes halála után következtek be.

Egyetlen egy ma ismert fényjelenség jöhet szóba, amely időpontját tekintve megfelelhet a betlehemi csillagnak: Kr. e. 5. március-áprilisában, 70 napon át egy addig ismeretlen "csillag" volt megfigyelhető az égbolton. Ez egyúttal pontosítaná Jézus születésének idejét is, ezek szerint az i. e. 6. decemberében - i. e. 5 év januárjában született meg (és nem egy évvel később), a napkeleti bölcsek pedig akkor hódoltak Néki, amikor már hozzávetőlegesen három hónapos csecsemő volt. Ezt a csillagászati jelenséget kínai és koreai évkönyvek is feljegyezték. Mai csillagászok szerint az égitestet utólag nem lehet beazonosítani, egy nóva, szupernóva, esetleg egy vissza nem térő üstökös lehetett. Az égitest a hajnali órákban volt látható délkeleti irányban, a Bak csillagképben (az α és β Capricorni szomszédságában), majd napkelte után már természetesen nem volt megfigyelhető, amikor átvonult az égbolton.


A Pásztorok látogatása a kis Jézusnál

A holdvilágos éjszakában egy kis pásztor szokatlan fényre figyel fel. Olyan erős a fény, hogy kezével védenie kell tőle a szemét. Minden csendes. Kihívja pásztortársait az épületből, ahol tartózkodnak. Vannak köztük serdülők és öregek is. A legfiatalabb, egy 12 éves fiú félelmében sírni kezd.– Mit félsz, te buta? – mondja neki a legöregebb. – Sose láttad még a holdat?
A pásztorfiú látja meg először a fényben az angyalt:– Egy… egy angyal! – kiáltja. – Leszáll, közeledik! Térdre az Úr angyala előtt!


A belőle áradó fény megvilágítja az egész környéket.– Ne féljetek! Nem szerencsétlenséget hozok. Nagy örömöt hirdetek Izrael népének és a föld minden népének. Dávid városában ma született meg az Üdvözítő, aki a Krisztus, az Úr.  Amikor az utolsó szavakat kiejti, még nagyobb fényben ragyog. Folytatja üzenetét:– Ezekről a jelekről ismeritek fel: egy szegény istállóban, Betlehem mögött, találtok egy pólyába takart kisdedet az állatok jászlában, mert a Messiás számára nem volt fedél Dávid városában.


Végül az angyalok visszatérnek az égbe, a pásztorok magukra maradnak. Elhatározzák, hogy felkeresik a kisdedet, és ajándékot visznek neki. Amikor megérkeznek a barlanghoz, nem mernek bemenni. Megbízzák a legfiatalabbat, Lévit, hogy kémlelje ki, mi van a barlangban. (Ő látta meg először az angyalt.) A gyermek habozik, de utána elhatározza magát. Odamegy a nyíláshoz, kissé elhúzza az azt elfedő köpenyt, figyel… és elragadtatva ott marad.– Mit látsz? – kérdik tőle nyugtalanul és halkan.– Látok egy fiatalasszonyt, aki nagyon szép, és egy férfit egy jászol fölé hajolva, és hallom… hallok sírni egy gyermeket. Hallom az asszonyt beszélni… ó, de szépen beszél!– Mit mond?– Azt mondja: ,,Kicsinyke Jézus! Jézus, édesanyád szeretett gyermeke! Ne sírj, kisfiam!” Azt mondja: ,,Ó, ha mondhatnám neked, itt a tej, kicsikém, de még nincs tejem!” Aztán: ,,Annyira fázol, szeretett kis Jézusom! És szúr téged a széna. Milyen fájdalom édesanyád számára, hogy így hall sírni téged, és nem tud kényelembe helyezni. Azt mondja: ,,Aludj, lelkem! Szívembe hasít, hogy sírni hallak, és látom a könnyeidet!” Megcsókolja, melengeti a kis lábát a kezével, mert meghajolva áll, karjával a jászolban.– Szólítsd meg, hogy meghallja!– Én nem! Te! Te ismered őket, és idevezettél minket, te szólj! József megfordul és az ajtóhoz jön.– Kik vagytok?– Pásztorok. Hoztunk nektek eleséget és gyapjút. Eljöttünk, hogy imádjuk az Üdvözítőt.– Jöjjetek be! Belépnek, és a barlang világosabbá lesz a fáklya lángjától. Az öregek maguk előtt tolják a gyerekeket. Mária megfordul és rájuk mosolyog.– Gyertek! – és hívja őket kezével és mosolyával. Kézen fogja azt, aki látta az angyalt, és odamegy vele egészen a jászolig. A gyermek boldogan nézi a kis pásztort. József hívja a többieket is. Ők is előbbre merészkednek ajándékaikkal, és letesznek mindent, rövid, megindult szavakkal Mária lábához. Utána nézik a kisdedet, aki csendesen sír, és megindultan mosolyognak, boldogok.  A legbátrabb közöttük azt mondja:– Fogadd el, Anya! Puha és tiszta. Gyermekem számára készítettem, aki hamarosan megszületik. De neked adom. Tedd fiadat e közé a báránybőr közé, ez lágy lesz és meleg! – És felajánlja a báránybőrt, ami nagyon szép, és hosszú, fehér gyapjú borítja. Mária felemeli Jézust és beburkolja vele. Megmutatja a pásztoroknak, akik elragadtatva nézik a földön levő szénára térdelve. Jobban felbátorodnak, és az egyik azt ajánlja:– Egy korty tejet kellene adni neki, vagy még jobb lenne mézes víz. De nincs mézünk. Azt adják a kicsiknek. Ki vezetett ide titeket?
– Egy angyal mondta nekünk, hogy jöjjünk ide, és Illés vezetett minket. De hol van most? A bárány elárulja egy bégetéssel.– Gyere ide, téged akar!Belép báránykájával együtt, szégyenkezve, hogy őrá irányul a figyelem.– Te vagy az? – mosolyog József, aki felismeri, és Mária kedvesen mondja: ,,Jó vagy!”Megfejik a bárányt, és Mária egy kendő sarkát belemártva a meleg tejbe, amely habzik, megmossa vele a kisded ajkát, akt nyalogatja a krémes édességet. Mindnyájan mosolyognak, és még inkább, amikor a kendő sarkával még a szájacskájában Jézus elalszik a meleg báránybőrben.– Nem maradhattok itt. Hideg és nedves ez a hely, és nagyon büdös az állatoktól. Nem tesz jót… és… nem megfelelő az Üdvözítőnek.– Tudom – mondja Mária nagy sóhajtással. – De nincs hely számunkra Betlehemben.
– Bízzál, Asszony! Mi keresünk neked egy házat.– Szólok majd az úrnőmnek – mondja Illés, aki a tejet adta. – Ő jóságos. Befogad titeket még akkor is, ha a saját szobáját kell átadni nektek. Amint nappalodik, beszélek vele. Tele van a háza emberekkel. De nektek ad majd helyet..  Legalább a gyermekem számára… Én és József a földön is megleszünk. De a kicsi…– Ne okozzon ez gondot neked, Asszony! Most már törődünk vele. És elmondjuk sokaknak, amit mi hallottunk. Semmiben sem fogtok hiányt szenvedni. Most fogadjátok el azt, amit szegénységünkben tudunk nektek adni. Mi csak pásztorok vagyunk… Nagy megtiszteltetés számomra, szegény pásztornak, hogy elmenjek, és hírül adhatom a papnak: ,,Megszületett az Üdvözítő!
– Ne, inkább így mondd neki: ,,Mária Názáretből, a te unokatestvéred azt mondta, hogy Jézus megszületett, és jöjj Betlehembe.”– Akkor így mondom majd.– Isten fizesse meg! Gondolni fogok rád, mindnyájatokra…– Beszélsz majd a gyermekednek rólunk?– Beszélek.– Én Illés vagyok… És én Lévi… És én Sámuel… Én Jónás… És én Izsák… Tóbiás… Én Jonatán… És én Dániel… És én Simeon… Engem Jánosnak hívnak… Én József vagyok, és testvérem Benjamin. Mi ikrek vagyunk.– Megjegyzem a neveteket…

Mária lassan felemeli Jézust, és leülve a szénára, odanyújtja kis lábacskáit amelyek be vannak burkolva a kendőbe, hogy megcsókolják. És a pásztorok lehajolnak egészen a földig, és megcsókolják az aprócska lábakat. Akinek szakálla van, előbb rendbe hozza szőrzetét. Szinte mindnyájan sírnak, és amikor el kell menniük, hátrálva mennek ki, otthagyván szívüket..Mária a szénán ül ölében a gyermekkel, József pedig a jászolnak támaszkodva könyökével, nézi és imádja Jézust.

Amikor a kisbaba nyolcnapos lesz, Mária és József a mózesi törvény előírása szerint elviszik körülmetélni, és az angyal  utasításának megfelelően a Jézus nevet adják neki (Luk 1:31).
Majd a szülés utáni negyvenedik napon, amikor letelnek Mária tisztulásának napjai, elmennek a Betlehemtől körülbelül tíz kilométerre lévő jeruzsálemi templomba, hogy a Törvénynek megfelelően áldozatot mutassanak be. A Törvény lehetővé teszi, hogy a szegényebb emberek két gerlét vagy két galambot vigyenek felajánlásul. József és Mária talán szégyelli, hogy nekik nem telik egy kosra és egy gerlére, de ez nem tartja őket vissza attól, hogy engedelmeskedjenek a Törvénynek. Akárhogy van is, a templomban valami olyasmi történik, ami nagyon fellelkesíti őket (Luk 2:21–24).
https://www.jw.org/hu/kiadvanyok/konyvek/valodi-hit/maria-jozsef-betlehem-jezus-szuletese/

http://metropolita.hu/2010/01/a-pasztorok-jezusnal/


A napkeleti bölcsek

A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának. Szokás háromkirályoknak is nevezni őket, ám a Biblia nem nevezi királyoknak őket, arról sem szól, hogy hárman volnának

Megjegyzendő, hogy a szír–arám egyház és az örmények szerint a bölcsek száma 12 volt

http://www.harmonet.hu/ezoteria/18870-durva-tevhitek-a-karacsonyrol!.htm


.A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés. A keresztények névvel is illetik őket: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.


Napkeleten élt három bölcs, akik az írásokban olvasták az Üdvözítő érkezésének prófétai jövendöléseit. „Egy különös csillag jelzi majd születését.” Egyik este a napkeleti csillagos égen valóban egy rendkívüli fényességet láttak meg. Másnap estére már útra készen álltak, hogy a csillag irányába elinduljanak. Teveháton keltek útra, a sivatagon át követték a csillagot, amely Júdea földjére vezette őket. Elmentek Jeruzsálembe, majd Betlehembe, és végül a bölcsek a puszta felé indultak tovább a csillagot követve. A pásztori kunyhó felett a csillag megállt. A bölcsek leszálltak tevéikről, és örömmel siettek oda. Köszöntötték Máriát és Józsefet, a Kisjézus jászlánál térdre borultak. Minden fáradtságukat elfelejtették egy pillanat alatt, hiszen megtalálták, akit kerestek: „a népek pásztorát”.

Szentírás: Mt.2,1 és 2,10-11

 

Otthonról hozott ajándékaikat jó szívvel átadták: aranyat, tömjént és mirhát. Még az éjjel itt maradtak, de reggel útnak indultak hazafelé. E látogatás következménye lett a betlehemi gyermekgyilkosság, amelyben Heródes megöletett minden kettő év alatti fiúgyermekeket Betlehemben és környékén (ezért lett december 28-a az Aprószentek ünnepe).

Józsefet az Úr angyala még időben figyelmeztette: ,,Fogd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba…”


A bölcsek ajándékairól

Ajándékokat vittek a kis Jézusnak:aranyat, tömjént és mirhát.

A  mirha és a tömjén együttesen olyan párt alkot, amit „isteni illatosítónak“ neveznek. Mindkét növény mézgája annyira ritka, különleges és kedvelt volt, hogy egyenértékűnek tartották az arannyal. A tömjént világos színe és könnyű súlya miatt a szellemmel és a mennyel hozták összefüggésbe, míg a mirhát, mivel sötétbarna és nehéz, a földdel. Égetésükkor a felszálló illatos füst a halandót a halhatatlanhoz kapcsolja, 

Mirha a tömjénhez hasonlóan a balzsamfafélék családjába tartozik, amit a fa kérgének gyantájából nyernek. (mirhafa képe). 



„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk,. gyalog jöttünk, mert siettünk,. kis juhocska mondta – biztos, itt lakik a Jézus Krisztus”


A háromkirályok nem azért keltek útra, mert meglátták a csillagot, hanem azért látták meg a csillagot, mivel útnak indultak. A három királyok definíció nem állja meg a helyét, mert a bölcsek feltehetően nem voltak királyok Nyitott volt a szívük, és észre tudták venni az égi jelet (…) nyitottak voltak az újdonságra” – mondta a katolikus egyházfő. Hozzátette: a háromkirályok “nosztalgiát” éreztek Isten iránt, miután nem akarták már többé a megszokott dolgokat, “belefáradtak koruk Heródeseibe”, és tudták, hogy Betlehemben valami új történik.
Hozzátette: a napkeleti bölcsek azokat az embereket jelképezik, akik nem hagyják érzéketlenné válni szívüket. Az Isten iránti nosztalgiát érző hívő is útra kell, hogy menjen, a történelem legelrejtettebb szegleteiben, a világ legtávolabbi határain keresve Istent – mondta Ferenc pápa.

Ferenc pápa új értelmezése a háromkirályokról

2017. január 6., http://patacsipilvax.hu/?p=57481    2017. december 13.


Kik voltak a napkeleti bölcsek?

Egyes magyarázatok úgy tartják, hogy a napkeleti bölcsek valójában babilóniai asztrológusok, vagy perzsa papok voltak, akik behatóan foglalkoztak a természettudományokkal, főként a csillagászattal. Származási országukról sem tesz említést Máté evangélista, csak annyit árul el, hogy keletről indultak útnak, hogy megkeressék a kis Jézust. A leggyakoribb feltételezések szerint Babilóniából vagy Perzsiából érkeztek, amelyek akkoriban jelentős tudományos központnak számítottak, és ahol a mágusokat kiemelt tisztelet övezte. De ez csupán feltételezés.


Milyen volt a megjelenésük?

A kutatások szerint elsőként a XIV században élt Beda, bencés szerzetes jellemezte a bölcsek külsejét: „Menyhért, ősz hajú, fehér szakállú, idős ember, Gáspár fiatalabb és szőke, Boldizsár pedig fekete bőrű.” A szerzetes leírása nem a szent szövegeken alapszik, hanem valószínűleg saját fantáziáján. Beda úgy tartotta, hogy a bölcsek Afrikából, Ázsiából és Európából indultak útnak – innen a fekete bőrszín ötlete – így akarta hangsúlyozni Jézus egyetemes uralmát a világ összes népe felett. Ez azonban nem egyeztethető össze Máté soraival, miszerint a bölcsek napkeletről jöttek

Jeruzsálembe való érkezésük időpontja is vitatott. Máté evangéliuma második fejezetében azt olvashatjuk, hogy Jézus születésére értek el Betlehembe, de egyes elemzők sokkal valószínűbbnek tartják, hogy csupán két héttel később léptek Jeruzsálem földjére.

Máté evangélista szerint azonnal visszatértek országukba, de nem azon az úton, melyen jöttek. Így akarták elterelni Heródes figyelmét. Más hagyományok azt hirdetik, hogy püspökök lettek, és i.sz. 70-ben mártírhalált haltak. A háromkirályok ereklyéit a kölni dómban őrzik egy díszes síremlékben. A hagyomány szerint az ereklyetartóban (foto), a bölcsek csontjai találhatók, amelyeket Nagy Konstantin édesanyja Szent Ilona talált meg a Szentföldön, majd vitette Konstantinápolyba, a Hagia Szophia bazilikába. Innen később Milánóba kerültek, majd 1164-ben I. Frigyes császár vitette Kölnbe.

Ady Endre: Kis karácsonyi ének

 

Tegnap harangoztak,
holnap harangoznak,
holnapután az angyalok
gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
nagyosan dicsérni,
de én még kisfiú vagyok,
csak most kezdek élni.

Isten-dicséretére
mégis csak kiállok,
de boldogok a pásztorok
s a három királyok.

Én is mennék, mennék,
énekelni mennék,
nagyok között kis Jézusért
minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
százszor bepiszkolnám,
csak az Úrnak szerelmemet

szépen igazolnám.

Így dúdolgattam én
gyermek hittel, bátran
1883
szép karácsonyában.