Tudósok magyarázatai az életről. A hiten alapuló evolúció.

Az egyes életjelenségek sem definiálják megfelelőképpen az életet. Például

Az élet definiálásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az élet más formái nem-spontán alakultak ki vagy nem szén-alapúak – esetleg szubatomos vagy egyáltalán nem is anyagi alapúak.

A szénhez való kémiai hasonlóság miatt a szilícium alapú élethez fűznek nagy reményeket.

Az életkritériumok olyan állítások, melyek logikai eszközként segítenek abban, hogy egy vizsgált rendszerről eldönthetjük, hogy élő (biológiai) rendszer-e, vagyis hogy jellemző-e rá az élő állapot vagy sem

Egy nyílt kémiai rendszer csak akkor élő, ha benne összetett (főleg kémiai) folyamatok (életműködések) zajlanak.

1/ minden egyes élő szervezetben, az életük minden pillanatában megtalálhatók, amelyeknek folyamatos jelenléte nélkül a rendszer nem nevezhető élő állapotúnak; (abszolút életkritériumok)

2/ amelyek létezése és fejlődése szempontjából nélkülözhetetlenek. Az első csoport alkotja (potenciális életkritériumok). Az élő szervezetek potenciálisan szaporodni is képesek, azaz saját magukhoz többé-kevésbé hasonló (lényegileg azonos szerveződésű) és ugyancsak szaporodóképes utódo(ka)t képesek létrehozni

Az élők a saját anyagaikat és az azok közti viszonyokat térben és időben állandóan és folyamatosan újra előállítják. Ezért az életet hordozó anyagi rendszerek tulajdonképpen nem is egyszerűen léteznek, hanem létezésüknek jellegzetes története van, ahogy ezt Ludwig von Bertalanffy kifejezte..

Ahogy a fizikai és kémiai törvények egyetemesek úgy a biológiai törvényekről is azt tételezzük fel, hogy nem csak itt a Földön hatnak. Ez azt jelenti, hogy a földi élet létéből a Kozmosz élő természetére következtethetünk Itt kell megjegyezni, hogy az ókori Görögországban a Chrysippos iskolában még vizsga kérdés volt hogy élő vagy élettelen a Világegyetem Erre vonatkozó állás foglalást ma már készen kapjuk: „a Világegyetem élettelen” és kész! Erre vonatkozóan sajnos nem csak a tudományos értékű vizsgálat, de a legelemibb érvek is hiányoznak.

A materializmus hívei tényként akarják elfogadtatni azt a véleményt, hogy a világ kimerül az anyagiságban és minden más ebből következik. Ha a Világegyetem él, akkor

A világegyetem magától keletkezett. Az idő egyszerre keletkezett az Univerzummal talán a tágulása is örökké tart majd. Hawking szerint az Univerzumnak nincsen teremtője. Semmiből keletkezett és önmagától eredően létezik Nehéz megérteni hogy „semmiből keletkezett” és „magától keletkezett”

A két alapvető modellnek számos kombinációja létezik, közülük legelterjedtebb az a felfogás, amely az élet eredetét Istennek tulajdonítja, és az evolúciót Isten módszerének tekinti.

Mind a teremtés, mind az evolúció elfogadása intelligens hiten alapszik, mivel a világ kezdeteire vonatkozó elképzeléseket a tudomány - saját korlátaiból adódóan - soha nem lesz képes bizonyítani.

A szabadgondolkodó, liberális emberek azt állítják, hogy a jó iskolának világnézetileg semlegesnek kell lennie. Mi azt mondjuk: ilyen nincs. Nem létezik semleges, világnézettől független oktatás, hiszen az ismeretközlés során értelemszerűen szóba kerülnek különböző értékek, amelyekkel szemben nem lehetünk semlegesek: vagy értékeljük és elfogadjuk azokat, vagy sem.

Az is világnézettől függő kérdés, hogy az emberi ismeretek, a kultúra, a történelem vagy a tudományos kutatások eredményeinek tárházából mi mit tartunk érdemesnek és szükségesnek, amikor összeválogatjuk az oktatandó programot.

De világnézettől független nevelés sincsen, mert attól, hogy valaki ismeri a jót, még nem lesz jóvá. A megismert jónak a megvalósítására kell ránevelni a fiatalokat, ezért nem elég, ha csak ismereteket közlünk: nevelnünk is kell. A nevelés pedig nem választható el az erkölcstől és a világnézettől, még akkor sem, ha vannak olyan alapvető erkölcsi elvek és követelmények, amelyeket minden világnézet elfogad.

Azok féltik a nevelés szakmai autonómiáját az egyházi ráhatásoktól, akik annak idején előírták a marxista-ateista nevelést – amely nekünk kötelező volt. Kötelezővé akarják tenni az úgynevezett szabadelvű világnézetet. Ilyen nincs: mindenkinek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a világnézete alapján nevelje, tanítsa a gyerekeket.

Gyakran mondanak olyan álságos dolgokat, hogy majd ha a gyermek nagy lesz, eldönti, milyen világnézetet választ. Ez így nem működik. A gyerek akkor tud dönteni, ha kisgyermek korától kezdve kapott valamilyen stabil hátteret, amelynek tükrében felnőtt korában meg tudja mondani, hogy ez nem volt túl jó, ezért másképp gondolja. De ha semmit sem kapott, vagy olyan pedagógus mellett nőtt fel, aki úgy viseli a világnézetét, mint egy kabátot, hol le-, hol meg felveszi, ez a gyermeket is elbizonytalanítja, és ezáltal lesznek kiszolgáltatottak.

A társadalomkutatók korábban úgy vélték, hogy a politikai preferencia csak a családi és társadalmi környezet hatására alakul ki az emberekben, és úgy jövünk a világra, hogy nincsenek előre meghatározva politikai nézeteink. Az elmúlt nyolc évben azonban számos kutatás jutott arra az eredményre, hogy a genetika születésünktől meghatározhatja az ember politikai világnézetét.

2005-ben történt az első áttörés a kutatásban, amelyből arra lehetett következtetni, hogy génjeink hatással lehetnek későbbi politikai és ideológiai világnézetünk kialakulására" - nyilatkozta Rose McDermott, a Brown Egyetem politikatudományi professzora, hozzátéve, hogy a családi környezet és a szülői ráhatás a legtöbb esetben felülírja a genetikai hajlamot, de miután a gyerekek elhagyják a szülői házat, a gének hatására idővel kialakul a politikai világnézet.

Ellentmondásnak tűnik, hogy míg a politikai nézetek igen erős genetikai gyökerekkel rendelkeznek, addig a politikai pártokkal való azonosulást szinte kizárólag társadalmi hatások alakítják ki. A liberalizmus és a konzervativizmusra való öröklött hajlamainkat olyan genetikai mechanizmusok hozzák létre, amelyek az evolúciós siker érdekében dolgoznak. A genetikai variancia lényege éppen az, hogy az állandóan változó környezetben, vagy egy erősen strukturált társadalomban rendelkezzünk az éppen előnyösebb változattal. Tehát, a körülményektől függ, hogy a liberális vagy a konzervatív típusú gondolkodásmód az éppen előnyösebb. Viszonylag stabil helyzetben a konzervatív attitűdök hatékonyabb feladatmegoldást biztosítanak, változó környezetben viszont a liberális gondolkodásmód tűnik hasznosabbnak. Egy jól működő társadalomnak mindkét típusú gondolkodásmódra szüksége van.

Mi a különbség az élő és a nem élő között? Mondhatjuk-e, hogy élő az, ami mozog De minden él, ami mozog? A mozdony is mozog, mégsem élő. Válasz lehet a következő: azért nem élő, mert nem magától mozog. Az élettelen tárgyak tehetetlenek és csak a rájuk ható erőnek megfelelően mozognak. Azok a testek, amelyek képesek maguktól mozogni, valamint a mozgásukat maguktól képesek megváltoztatni, azok élőlények, mert nem tehetetlenek ugyanis képesek önállóan cselekedni Az ember, a macska, a növény, az egysejtű mind magától mozog és él. Ha nem az önmozgás az élet lényege, akkor micsoda? Az élettelen rendszerek természetétől pedig idegen az önmagát mozgatás

A fizikusok véleménye szerint az egyes rádióaktív atommagok bomlásának nincs fizikai oka Szerintük a folyamat akauzális vagyis ok nélküli. A kvantum-elektrodinamika szerint viszont a rádióaktív bomlás nem ok nélkül jön létre, hanem a kvantum vákuumban lezajló folyamatok idézik elő A kozmikus űrt ugyanis beláthatatlan számú virtuális részecske népesíti be A kvantum vákuum nem anyag, nem észlelhető A klasszikus fizika keretein belül nincs magyarázat a magától beinduló rádióaktív bomásra. Magyarázat szerint a spontán radioaktív bomlásnak van oka Válasz, hogy a rádióaktív atom egy virtuális részecskével került kapcsolatba. A kvantum vákuumról és a benne keletkező virtuális részecskékről egy másik dolgozatban lesz szó.

Az Egely Kerék mérni tudja a bennünk rejlő Chi bioenergiát. A szerkezet kereke a magas technológiának köszönhetően olyan felfüggesztésen alapszik, mely lehetővé teszi bioenergia áramlások mérését, megfigyelést. És mindezt úgy, hogy a készüléket nem kell megérinteni, csak kezünket kell mellé helyezni. A készülékben léve elektronika mindössze hang és vizuális információt szolgáltat a mérés eredményéről.

Maximális percenkénti fordulatszám	A fordulatszám jelentése, megjegyzések	VQ szint, vitalitás érték (%)	A LED kijelzők színe	A hangszín milyensége
0-2	Nagyon alacsony, feltétlenül javítani kell	0-30	Piros	Mély
2-4	Alacsony vitalítás, érdemes javítani	30-60	Piros	Mély
4-5	Még átlag alatti érték	60-100	Piros	Mély
6	Átlagos érték	100	Sárga	Mély
6-12	Jó, egészséges szint	100-200	Sárga	Mély
13-24	Kiugróan magas érték, kirobbanó forma	200 fölött	Zöld	Magas
24 felett	Kivételes tehetség	400 fölött*	Zöld	Magas

Az “anyag” tudományának egyeduralma nyomán az anyag a társadalomban is egyeduralkodó szerepkörbe került. A modern társadalom egypólusúvá vált, a társadalmi értékrendben az anyag, az anyagiasság, a testiség háttérbe szorította azt, ami bennünk igazán emberi: az együtt érző lelket és az egyetemes horderejű értelmet. Törvényszerű az is, hogy a fizika kifejlődése után kifejlődjön a következő tudomány, az élet tudománya, a biológia. S ha kifejlődik, márpedig minden bizonnyal századunkban éppen javában zajlik ez a folyamat, akkor az élet kerül majd a tudomány és a társadalom középpontjába, a további társadalmi és tudományos fejlődésnek váratlanul alapvetően új, életbarát irányt szabva.

“Nem létezhet olyan faj, melyben minden képesség megvan az emberi természet tökéletes megvalósítására, s mely mégis arra rendeltetett, hogy soha ne fejtse ki e képességeket” – írja Fichte “Az ember rendeltetése” (Magyar Helikon, 1976) művének 176. oldalán.

Az anyag tudományának egyeduralma egyrészt rendkívüli anyagi fejlődést biztosít az emberiség számára, másrészt egyoldalúsága miatt hátrányos következményekkel jár, a materializmus minden más világfelfogást kirekeszteni igyekvővé válásával.

Az emberiség fejlődésében kulcsszerepet kap az emberi együttérzés, minden élet segítése egyetemes társadalmi alaptörvénnyé válik. Előtérbe kerül az igazi, ép lelkű emberré válás amelynek a feladata, az elidegenedés legyőzése egyéni és társadalmi szinten. Emberi képességeink, amelyek eddig jórészt rejtett képességeknek minősültek, fejlődésnek, virágzásnak indulnak.

Ha az értelem minden élet segítésére való, és az ember az értelmi lény, akkor az embernek kell lennie a legegyüttérzőbb és legmegértőbb lénynek (kép: Unity of Life – Az Élet egysége).

Az emberi összetartozás egyben törvényszerűség is, a Kozmikus Terv része. A mai világban már nem elég, ha néha-néha ösztönösen mozgósítjuk rendszerint lappangó, jobbik énünket. Ideje tudatosítani és életképessé tenni igazi énünket! A Kozmikus Terv léte erőt ad a mai személytelen társadalom nehézségei között, erőt ad személyes életünkben, erőt ad közösségi távlatainkban, erőt ad az emberi összetartozás megerősítéséhez. Adjunk mi is erőt az emberi összetartozásnak

"Az élő és csakis az élő rendszerek soha nincsenek egyensúlyban, és szabadenergia tartalmuk terhére állandóan munkát végeznek annak az egyensúlynak a beállta ellenében, amelynek az adott külső feltételek mellett a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie"

Bauer Ervin megadta az elméleti biológia alapjait és matematikai alakban is megfogalmazott Levezette az összes alapvető életjelenséget, az anyagcserét, az ingerlékenységet, a növekedést, a szaporodást.

Müller Miklós biológus a New-Yorki Rockefeller University professzora azt írta, hogy Bauer Ervin az élet lényegét vizsgálta és képes volt számot adni az élet minden megnyilvánulásáról.

Bauer megtalálta az elméleti biológia azon alapegyenletét, alapelvét, amelyből minden alapvető életjelenséget képes volt leszármaztatni. Az „Elméleti Biológia”c. könyvében meghatározta az élőlények kulcsfontosságú ismertető jegyeit, nevezetesen

„Az élő rendszerek soha nincsenek egyensúlyban A szabadenergia tartalmuk terhére állandó munkát végeznek az egyensúly beállta ellenében, amelyeknek a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie”

A fizika az élettelen jelenségekkel foglalkozik, amelyre a legkisebb hatás elve érvényes

A hatás mennyiségi meghatározása : a kérdéses test tömege x sebesség x megtett út. A Természet tehát az összes lehetséges pálya közül a leggazdaságosabbat választja ki. Ebben a célszerűség nyilvánul meg. Euler is elfogadta ezt az érvelést

A legkisebb hatás elve az egész fizikai tudomány legalapvetőbb elvévé vált Ebből származtathatóak le Newton egyenletei, a hullám egyenlet, a Poisson egyenlet a Maxwell, Einstein és Schrödinger- egyenletek mindegyike. Egyetlen hatás írja le a teljes fizikai világo.

(Zee, A 1986 Fearful Szimmetry. The Search for Beauty in Modern Physics, Macmillen Publ. Co, Nes York, 107-109.)

A legkisebb hatás elvét először Maupertuis fogalmazta meg. abból az érzésből vezette le az elvet, hogy az Univerzum tökéletessége megkíván egyfajta gazdaságosságot és nem fér össze semmilyen energiapazarlással. A természetes mozgás olyan kell legyen, ami valamilyen mennyiséget minimalizál.. Ő ezt a vis viva-ban, vagy élőerőben találta meg, amit ma mozgási energiának hívunk.

A hatáselv a statikában megfelel annak az elvnek, hogy a testek olyan helyzetet vesznek fel, amely minimalizálja a helyzeti energiát.

A fizikai törvények kizárják az önállóságot A biológiai elv azonban megköveteli az élőlények önálló részvételét. Az élőlények önállósága szükséges feltétele a biológiai cél elérésének

Az anyagelv a legkisebb hatás elve, ami a modern fizikában Hamilton-elvként ismeretes. A legkisebb hatás elvét először Maupertuis fogalmazta meg 1746-ban, majd 1748-tól kezdődően Euler, Lagrange ésHamilton fejlesztette tovább.

Maupertuis abból az érzésből vezette le az elvet, hogy az Univerzum tökéletessége megkíván egyfajta gazdaságosságot és nem fér össze semmilyen energiapazarlással. A természetes mozgás olyan kell legyen, ami valamilyen mennyiséget minimalizál. Már csak azt kell kitalálni, melyiket. Ő ezt a vis viva-ban, vagy élőerőben találta meg, amit ma mozgási energiának hívunk.

Euler munkájában ("Reflexions sur quelques loix generales de la nature", 1748) elfogadta a legkisebb hatás elvét, a mennyiséget "erőfeszítésnek" híva. Az ő kifejezése megfelel a helyzeti energiának, azaz a hatáselv a statikában megfelel annak az elvnek, hogy a testek olyan helyzetet vesznek fel, ami minimalizálja a teljes helyzeti energiát.

A hatás egy skaláris mennyiség, = energia * idő.
Az elv egyszerű, általános és hatásos elmélet a klasszikus mechanika mozgásainak leírására.
A hatáselv leírja az elektrodinamikát, relativitáselméletet és kvantumelméletet.

A fizikai folyamatokban a felhasznált energia és idő együttesen a lehető legkisebb

A biológiában nem a legkisebb, hanem a legnagyobb hatás elve érvényesül Az élőlények ugyanis nem arra törekednek, hogy a lehető legrövidebb ideig és a lehető legkisebb ráfordítással éljenek. Éppen ellenkezőleg. Minden élőlény alapvető célja - amint ezt a Bauer-elv bizonyítja - hogy a legnagyobb energiával rendelkezzen a lehető leghosszabb időn át. Az életet tehát a legnagyobb hatás elve irányítja

A legnagyobb hatás elve egyetlen lépéssel több, mint a legkisebb hatáselv. Ez a többlet a végpont választás képessége. Csakis az élőlények képesek meghatározni, milyen állapotot szeretnének elérni és el is érik a kitűzött célt. Az élettelen testek erre nem képesek. Ha ez az érvelés igaz, úgy a legkisebb hatás elve a legnagyobb hatás elvéből levezethető Ezzel kijelenthetjük, hogy az anyagelv az életelvből ered. Az anyagelv az életelv egyik alesete.

Hawking csak a fizikai kölcsönhatásokat egyesítő elméletre gondolt. Az élet egzakt tudományának megalkotója, Bauer Ervin a fizika egészét magában foglaló elméleti biológia megalkotását alapozta meg, az anyag és az élet egységes tudományát.

Bauer az elméleti biológiáról alkotott elképzelése hasonló Einstein álmához a fizika egyesítéséről egyetlen egyenletben, amelyből minden fizikai jelenség leszármaztatható. Amíg azonban Einstein (és Hawking) nem tudta valóra váltani álmát, Bauer Ervin sikerrel járt, megtalálta az elméleti biológia azon alapegyenletét, alapelvét, amelyből minden alapvető életjelenséget képes volt leszármaztatni. Bauer Ervin nagyszabású elméleti biológiai munkássága jóval megelőzte a ma élő világhírű biológusokat – áll Tokin professzor könyvének ismertetőjében.

A fizika egyesítését a fizikus, az emberi értelem leghatalmasabb diadalának gondolja. A Bauer elmélet viszont felülmúlja a fizikai világképet.

A biológia alapelve nem vezethető le a legkisebb hatás, a tehetetlenség elvéből A biológiának saját törvényei vannak és a biológiai alap jelenségeket egyetlen egyetemes alapelv irányítja Bauer Ervin „Elméleti biológia”című könyvében levezeti ebből az alapelvből a legfontosabb élet jelenséget nevezetesen a növekedést, az anyagcserét, a szaporodást, a halált. A Bauer elv úgy fogalmazható meg, mint a legnagyobb hatás elve a fizikai legkisebb hatás elvének a párjaként.

Más a helyzet azonban az élőlényeknél . Az élőlények ugyanis arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb energiával és a lehető leghosszabb ideig éljenek amíg a fizikai testek tehetetlenek, addig az élő szervezetek tevékenyen részt vesznek saját viselkedésük irányításában.

Az élőlények képesek meghatározni, hogy milyen állapotot szeretnének elérni és a kitűzött célt el is tudja érni. Az élettelen testek erre nem képesek. Ekkor viszont azt mondhatjuk, hogy a legkisebb hatás elve a legnagyobb hatás elvéből levezethető. Ha ez így van, akkor az anyagelv az életelvből ered. Az anyagelv az életelv egyik alesete.

A célokat a legnagyobb hatás elve alapján választja ki az élőlény. Ha a célok eldőltek, akkor a legnagyobb hatás csak akkor érhető el, ha az egyes részfolyamatokat a legkisebb ráfordítással, a legkisebb hatás elve alapján valósítják meg Más szóval az életelv segítő társa a fizikai elv. A fizikai elv tehát az életelv szükséges feltétele

A Bauer elv matematikai alakban is megfogalmazható a legkisebb hatás elve párjaként. A biológia elve a legnagyobb hatás elve, ami a legkisebb hatás elvéhez képest azzal a többlettel rendelkezik, hogy a legnagyobb hatásnak megfelelően képesek megválasztani a hatáselv végpontját Mivel az élőlények viselkedését a biológiai elv irányítja ezért az életelv alapvetőbb az anyagelvnél

Bauer Ervin „Elméleti biológia (1961) c. könyvében az élet egyetemes alapelvét így adja meg: „Az élő és csakis az élő rendszerek soha nincsenek egyensúlyban. Szabadenergia tartalmuk terhére állandóan munkát végeznek annak az egyensúlynak a beállta ellenében, amelyek az adott külső feltételek mellett a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kiellene jönnie”

Az élőlények alapvető lényege, hogy érzésekkel változtatják molekuláik energetikai állapotát Energia és érzés szorosan kapcsolódik az élet megnyilvánulásában Az életelv azt jelenti hogy minden élőlény szüntelenül érez és érzéseivel hat a szervezetének anyagára. Érzéseivel irányítja szervezetének anyagi folyamatait

Az élő rendszer az egyensúly beállta ellen irányul Az élet törvénye felszólit arra, hogy az adott fizikai kényszerpályák ellen cselekedjünk az élet fenntartása, az életenergia magasabbra vitele érdekében

Bauer első felesége Kafka Margit 1918-ban meghalt, második felesége Szilárd Stefánia matematikus, akivel 1919. május 25-én lépett házasságra Budapesten. Bauert és feleségét 1937. augusztus 4-én tartóztatta le az NKVD, majd 1938. január 11-én agyonlőtték őket.Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD

Müller M 2005. Ervin Bauer (1890-1938), A martyr of science. The Hungarian Quarterly 178: 123-131

Müller Miklós: Új könyvek B. E.-ről, a tragikus sorsú orvosbiológusról. (Magyar Tudomány, 2005)

A darwini evolúció képviselői azt hangoztatják, hogy mindent az evolúció határoz meg. Az elmélet a fajok kiválasztására alkalmas, de az elemi életfolyamatok, az alapvető biológiai jelenségek magyarázatára alkalmatlan.

Az élőlények nem élték volna túl a mostani állapotukhoz vezető utat. Kézenfekvőbb azt feltételezni, hogy minden kezdettől fogva készen van, és ez csak akkor lehetséges, ha egy bölcs Teremtő mindent úgy tervezett és alkotott, hogy az teljesen működőképes legyen.

A pettyes lile egy csodálatosan szép madár. A fiókák Alaszkában kelnek ki a tojásból. Ott télen azonban nagyon hideg van, ezért a madarak Hawaiiba költöznek. A 4500 kilométerre fekvő cél nagyon messze van, és a madaraknak megállás nélkül kell repülniük, mert odáig nincs semmilyen sziget, ahol megpihenhetnének, úszni pedig nem tudnak. A repüléshez a pettyes lilének teli üzemanyagtartályra van szüksége, 70 gramm felhalmozott zsír formájában. Ebből 6,8 gramm tartalék ellenszél esetére. Mivel a madárnak három és fél napig, éjjel-nappal szüntelenül repülnie kell, és egy szögpercre pontos útirányt kell tartania, pontosan működő robotpilótára van szüksége. Ha eltéveszti a szigeteket, az a biztos halált jelenti számára, mivel közel-távol semmilyen leszállási lehetőség nincs. Ha nem rendelkezne ezzel a pontosan kiszámított zsírmennyiséggel, nem élné túl az utazást.

A mutáció és a szelekció itt is alkalmatlan konstruktőr. Kézenfekvőbb elfogadni, hogy a pettyes lile kezdettől fogva így lett megteremtve – mindennel felszerelve, amire szüksége van.

Egyesek az evolúcióban hisznek és a Darwin-i tanokat tudják elfogadni, amely szerint az élet létrejötte egy fejlődés következménye és például az emberek a majomból fejlődtek ki. Az evolúciós tanok szerint az élet az egysejtűkkel kezdődött, majd évmilliárdok alatt kialakult az élet. Persze ezekkel a tanokkal kapcsolatban is rengeteg kérdés merül fel, amire nincs értelmes magyarázat.

A természetes kiválasztódás, és az élőlények változása szűk határokon belül lehetséges, de ez nem okozza fajok átalakulását másik fajokba. A változás lehetősége már eleve genetikailag kódolva benne van a fajban, amelyet a környezeti hatások a felszínre hozhatnak. Ez azonban nem mutáció,

Watson és Crick fölfedezte a DNS-t. Crick meggyőződéses materialista, s ő ismerte fel, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol pedig kód van, ott létezik nyelv is vagy valamiféle információ. Felmerült a kérdés: honnan ered az információ?

Polányi rájött, hogy az élő szervezetekben apró molekuláris gépek dolgoznak, s híres cikkében megfogalmazta, hogy az élet több, mint kémia és fizika. Az olvasóra hagyta az ebből levonható következtetést. Néhány évvel később sok kémikus és biológus indult el ezen az úton.

Az 1970-es évek elején Charles Thaxton biokémikus egy geokémikus kollégájával együtt közreadta a kémiai evolúció kritikai elemzését.

A kémiai evolúció vezérgondolata, hogy élettelen kémiai elemekből létrejöhet az élet egyszerű formája, s ebből lépésenként megvalósulhat a darwini koncepció, bár Thaxton szerint erre nagyon kicsi az esély.

Ha egy órát mozsárban összetörünk, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig, nem fog működő órává összeállni.

A könyv utolsó fejezetében azt állították, hogy kellett lennie egy intelligenciának, amely közbeavatkozott. Ők használták először az Intelligent Design (ID) azaz az értelmes tervezés kifejezést. Elméletük ellenzői azzal érveltek, hogy a szerzők teológiai alapon űzik a tudományt.

Az evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű idő elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésről lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma, megsemmisül.

A baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld előre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a baktériumban egy proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy kicsiny motor forgatja, percenként 17 ezres fordulattal; a baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül 15 funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk, működésképtelenné válna

Dembski, a kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon, valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna ilyen mennyiségű információt? Az evolucionisták szerint az információ kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika területén nem bizonyíthatók.

Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást.

Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista, több mint 400 akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség."

Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen. William Collier professzor

Stephen Meyer: Honnan származik a DNS molekulában lévő digitális információ?

Az evolúció okozat, amely okot kíván. Az ok és cél nélküli evolúciót, más szóval az evolucionizmust a holizmus (teizmus) elutasítja. Az evolúció úgy fogható fel, mint a teremtés időbeli és térbeli kibontakozása

„Egyre több tudós jut arra a következtetésre, hogy a darwini elmélet valójában nem természettudományos megfontolásokon, hanem a materializmus iránti előzetes filozófiai elkötelezettségen alapszik. Ugyanakkor világszerte kiváló tudósok ezrei utasítják el az evolúciót a bibliai alapokon álló teremtéselmélet javára. És úgy tűnik, az elmúlt évtizedekben megismert tudományos tények egyre erőteljesebben támogatják a teremtési modellt.”

Azok az emberek, akik rendszeresen hazudnak, csalnak, másokat manipulálnak, gyermekkorukban állatokat kínoztak, szándékosan kárt okoznak másoknak és a büntetésre érzéketlenek - szóval az ilyen személyeknél a homloklebeny mérete kisebb. Noha az erkölcsi szabályokat ismerik és értik, azonban számukra nem jár kellemetlen érzésekkel ezek megszegése.

MendezMF.: The neurobiology of moral behavior: review and neuropsychiatric implication CNR Spectr., 2009, 14(11): 608-620

Az evolúciós tanokat “követők” számára többnyire nem léteznek más dimenziók, más lények, számukra nem létezik az Isten sem. Azért szeretném itt megjegyezni, hogy az elmélet lényege a génalapú fejlődés, mutáció, ami azt gondolom, hogy mindenki számára elfogadható. Már csak ezért is, mert ezen elmélet alapján mutálódnak a vírusok, ami sajnos rendkívül megnehezíti az ellenük való harcunkat. Az érem másik oldala, hogy azt viszonylag könnyen elfogadjuk, hogy a fajok mutálódnak, fejlődnek, átalakulnak, de azt már nehezen tudjuk elképzelni, hogy például a vízilónak és a kolibrinek közös a gyökere…

A teremtés elmélet valamilyen szintű elfogadása nem zárja ki az evolúciós elmélet bizonyos létezését sem és a kettő létezhet akár egyidejűleg

Az élet keletkezésének megértésével illetve elmagyarázásával kapcsolatban van némi probléma, például az, hogy az agyunk, a gondolkodásunk teljesen alkalmatlan néhány dolog felfogására és megértésére, mint például a végtelen, az idő és a dimenzió. Az evolúciós tanok alapján valamikor volt egy ősrobbanás és azóta tágul a világegyetem. Ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel, amit se megválaszolni, se megérteni nem lehet teljes mértékben.

Egyes "kutatók" tudományos karrierjük vagy egyszerű anyagi megfontolások végett előállítottak valóban hamis "leleteket" is. Néhány esetben a trükk sokáig nem lepleződött le. A "piltdowni majomember" koponyája a kelet-afrikai árokból előkerült valódi leletek megtalálása előtt valódi szenzációnak számított, mivel akkoriban még csak egyes Homo erectus leleteket ismert a tudomány, így hiányzott egy korábbi, ősibb jellegű átmeneti faj fosszíliája.

A fő kérdés a majom és az ember közötti „hiányzó láncszem” keresése volt. 1912-ben aztán egy bizonyos Charles Dawson azzal állt elő, hogy Piltdowntól nem messze kiásott egy leletet, egy agykoponya- és állkapocstöredéket, ami szerinte a „hiányzó láncszem” bizonyítéka. Az állkapocs egy majoméhoz hasonlított, a fogak és az agykoponya viszont emberi volt. A hamis leletet feltehetően maga Charles Dawson a lelet leírója hozta létre. Amatőr paleontológus és archeológus volt, aki arra vágyott, hogy bevegyék a Royal Societybe, amit végül el is ért. Meglepő, hogy negyven évnek kellett eltelnie, hogy a csalás kiderüljön. Azóta már számos átmeneti "főemlős-ember" átmeneti alak vált ismertté, így egy ilyen csalást újra végrehajtani már nagyon nehéz volna (nem beszélve a fejlett analitikus és képalkotó technikákról).

Már 1923-ban egy anatómus, Franz Weidenreich kijelentette, hogy a lelet hamisítvány: szerinte a piltdowni ember koponyáját egy ember agykoponyájából és egy majom állkapcsából rakták össze, de akkor még nem hittek neki. A brit közvélemény különösen szerette volna eme hiányzó láncszemet Nagy-Britanniának tulajdonítani, ezért a vitát nacionalista politikai érdekek is átszőtték. Csak 1953-ban bizonyította be a British National History Museum, hogy a felfedezés egy mesteri átverés volt,

Újabb fejlemény, hogy a nemrég felfedezett kínai ősmadár leleteket is meghamisították és a nagy hírű National Geographic Society is "beugrott" a csalásnak. Nevén nevezve az esetet az Archaeoraptornak elkeresztelt őslényről van szó, ami két egymáshoz illesztett lelet gondos összerakásával kreáltak. Megjegyzendő, hogy a szakmai társaságokat nem tudták "felültetni", mivel azok hamar gyanút fogtak a lelet bizonytalan származása miatt. Ezzel együtt a kínai "tollas dinoszauruszok" többsége valóban létezett, s fontos átmeneti alakoknak számítanak a madarak és a dinoszauruszok között. Bár a fentebb leírt esetek valóban megtörténtek, a leletek túlnyomó többsége ellenőrzött körülmények között kerül napvilágra, s a csalás a jelenlegi technikai eljárások használatával aránylag gyorsan leleplezhető.

A természetes kiválasztódás csupán az egészséges egyedek fennmaradását szolgálja, de nem produkál új fajt. Pl. az antilopokból nem csinál lovakat.

Darwinra nagy hatással volt egy XVIII. századi francia filozófus: La Mark. La Mark szerint a fizikai tulajdonságok öröklődnek, pl. szerinte a zsiráfok antilopokból fejlődtek ki, akik élelemszerzés céljából nyújtogatták a nyakukat generációkon keresztül.

Az evolúció legvadabb állításai közé tartozik, hogy tagadja az életet is. Csak anyag van semmi más: „Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van” – mondja egy ma is forgalomban lévő gimnazistáknak szóló mai tankönyv. (Gál B.: Biológia – 1

A közös ősről semmilyen meggyőző bizonyítékot nem tud bemutatni a tudományos világ. Többfajta vélemény van, hogy mi lehet ez a titokzatos ős: egy molekula csoport, élő sejt, sejtcsoport, önreprodukáló egység, stb., de egyik feltételezés sem lépi át az illúzió határát, mind csak a képzelet szüleménye.

Gregor Mendel osztrák botanikus pár évvel Darwin halála utáni felfedezése bebizonyította, hogy tévednek. Ugyanis a gének azok, amik öröklődnek, és nem a külső fizikai tulajdonságok. Ezt Coun Patterson úgy fejezte ki:"A természetes kiválasztódás gépezete sohasem produkált új fajt, sőt annak közelébe sem ért. És a legtöbb vita az új-darwinizmusban erről a kérdésről folyik." Coun Patterson, BBC. Cladistics, 4th March 1982

Az evolucionistáknak egyetlen egy érve maradt, amivel az evolúció elképzelt működését vélték igazolni a MUTÁCIÓ! A mutáció tulajdonképpen egy törés a DNS molekulában, vegyi hatás következtében. Azonban minden mutáció egy fogyatékosság, amely rombolja a nukleotidokat. Lehetetlen, hogy ezáltal az élőlények olyan szervekkel gazdagodjanak, amikkel korábban nem rendelkeztek. Úgyhogy lehetetlen, hogy ezáltal kifejlődjenek a fejlett élőlények milliói, amik benépesítik a bolygót

Az evolucionisták kísérleteztek például muslicákon, amik erőfeszítésük ellenére sem tudtak pozitív mutációt eredményezni, minden mutáció negatív hatással járt. Egyetlen építő pozitív mutációról nincs feljegyzés. Richard Dawkins professzor nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e feljegyzés bármilyen mutációról, amely fejlettebbé tette volna a szervezet genetikai felépítését.

"Hogy ha a fajok folytonos fejlődéssel fejlődtek ki más fajokból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti formát? Mert ezen elmélet szerint számtalan átmeneti formának kellett léteznie, de mégis akkor, miért nem találjuk őket számtalanul a föld kérgeiben?" Charles Darwin, Origin of Species, 1.ed, p. 172

Az entrópia a fizikától a kémiáig, az építészettől a biológiáig, a földi élet összes folyamatában jelen van. Hatása annyira érezhető, hogy Albert Einstein találóan „az összes tudományok első törvénye”-nek nevezte a termodinamika második főtételét.

Baumann Miklós vegyészmérnök és biofizika professzora ezt így fejezte ki: „Az életről beszélni tudományos igénnyel csak az entrópia figyelembevételével lehet.”

Az evolúció védelmezői azt gondolják, hogy az entrópiát a magára hagyott anyag illetve a természet önmagában képes legyőzni. Az entrópia, vagyis a rendezetlenség mértéke a világegyetemben növekszik. Kivéve azokat a helyi eseteket, amikor megfelelő minőségű és mennyiségű, irányított energiát juttattunk a rendszerbe. A Világegyetemben általánosan működő entrópia törvényét minden pillanatban le kell győzni, de hogyan?

A kérdés soha nem az volt, hogy érkezik-e a Földre a Napból energia, hisz ezt még egy kisgyerek is tudja, hanem

A kísérlet elvégzése óta eltelt időben kiderült, hogy a Föld őslégkörére vonatkozó elképzelések tévesek voltak. A tudósok által „redukálónak” nevezett, vagyis hidrogénben gazdag környezet helyett a Föld őslégköre valószínűleg a vulkánok által kibocsátott gázokból állt. Manapság szinte minden geokémikus egyetért ezzel. De amennyiben ezeket a vulkanikus gázokat is bevezetjük a Miller-Urey-féle lombikba, a kísérlet nem működik, vagyis az „élet építőkövei” nem állíthatók elő.

A kutatási program fő erőssége az, hogy világosan megmutatta: a biológiailag fontos kismolekulák könnyedén létrejöttek megfelelő körülmények között, élő rendszer, enzimek vagy akár gondos, szerves kémiai technikák alkalmazása nélkül is.

A fehérjelánc szintézise energetikai okok miatt a természetben nem mehet végbe spontán, viszont a lánc felbomlása önmagától lejátszódó folyamat. Ezt tapasztaljuk, amikor egy élőlény elpusztul.

Paul Davis fizika professzor: „a tudomány biztosabb utat ajánl Istenhez, mint a vallás”.

Murray Eden, a Massachusettsi Műszaki Intézet tagja felvetette a sokat tanulmányozott baktérium (Escherichia coli) nukleinsav-bipolimerjeiben (kromoszómáiban) levő gének sorba rendeződése valószínűségének kérdését…

A baktériumnak számos génje van, ami pontosan a használata szerinti helyes sorrendben van elrendeződve. Eden kiszámolta, hogy ha valaki a Föld felszínén 2 cm vastag rétegben elszórná a baktériumot, lenne esély arra, hogy 5000 millió év alatt (ez egy általánosan felbecsült élettartam a Földön) két gén helyes sorrendben rendeződik. De még ez alatt a hosszú időtartam alatt sem marad idő más gének sorba rendeződésére, vagy a gének kialakulására, a sokkal összetettebb folyamatra.

Nem jut idő más szervezetek kialakulására sem, amelyek közül vannak több százszor összetettebbek. Az a nagyon hosszú idő, amit a Földön lévő élet kialakulásához feltételeznek, túl rövidnek tűnik, ha megvizsgáljuk a valószínűtlen eseményeket, amelyeket alapul vesznek. Az élet eredetének jelenkori magyarázataival kapcsolatban általános és komoly elégedetlenség tapasztalható, ami arra ösztönzött néhány evolucionistát, hogy más alternatívát keressen.” Ariel Roth: Gyökereink Advent Kiadó 74. o.

1966-ban, Philadelphiában a Wistar Intézetben a tudósok eltemették a darwinizmust felváltó neodarwinizmus nevű feltételezést, mert az matematikai képtelenség.

1. Mathematical challenges to the noe-Darwinian interpretation of evolution. The Wistar Institute Symposium Monograph.

2. Mathematical challenges to the neo-Darwinian interpretation of evolution; a symposium held at the Wistar Institute of Anatomy and Biology.

Ha az evolúció tudományos tény, akkor várhatóan senki sem lesz idegbeteg, ha részletesen megvizsgáljuk az erre vonatkozó bizonyítékokat.

A tapasztalat mégis az, hogy amint elkezdjük a véletlen kialakulás (az evolúciós modell) bizonyítékait vizsgálni sok ember elveszíti az önkontrollját. Miért idegesek sokan, amikor a „megdönthetetlen” evolúciós bizonyítékokat vizsgáljuk?

Legtöbb oktatási intézményben, az általános iskoláktól az egyetemekig, azt tanítják, hogy az evolúció bizonyított tudományos tény. Ugyanezt erősíti a legtöbb természettudományos televíziós műsor, ezt hallhatjuk számos ilyen jellegű rádióműsorban, ilyen magyarázatok olvashatók a természettudományi múzeumok többnyelvű eligazító tábláin. Pedig szólni kellene – éppen a tudományos objektivitás megőrzése és a tévedés lehetőségének joga érdekében – azokról a rendkívüli nehézségekről, ellentmondásokról, amelyek az evolúciótant valójában terhelik.

Először is nyíltan kellene beszélni arról, hogy a modern evolúciós elméleteknek azért van számtalan változata, mert az evolúció mechanizmusa – a Világegyetem evolúciójától a sejten belül lejátszódó folyamatok evolúciójáig – valójában ismeretlen. Hipotézisek, modellek, elméletek szép számban vannak, de egy hipotézist egy másik hipotézissel a tudományban nem lehet bizonyítani.

Arra a kérdésre, hogy Darwin vajon ma, a XX. század végén is megírná-e A fajok eredete című könyvét, Thaxton határozottan így felelt: „NEM.

Mai ismereteink az élő szervezetekről, a sejt belső felépítéséről és működéséről összehasonlíthatatlanul mélyebbek, mint Darwin korában voltak. Az új tudományos ismeretek szintézise nagyon erősen valószínűsíti az Intelligens Tervező közreműködésének megkerülhetetlenségét.”

A megfigyelések, és a termodinamika második fő tétele alapján tudjuk, hogy a világegyetem haladási iránya a “lefelé a lejtőn” irány. Az evolúció haladási iránya a “felfelé a lejtőn” irány.

Eddington Arthur asztrofizikus mondta: „Ha az elméletedről kiderül, hogy az ellentmond a termodinamika második főtételének, akkor nincs semmi reményed. Nem számíthatsz semmi másra, minthogy a legnagyobb megszégyenülés mellett összeomlik az elméleted… A termodinamika második főtétele a Világegyetem legfelsőbb metafizikai törvénye.”

„A termodinamika második törvénye azt mondja ki, hogy egy zárt rendszerben végbemenő spontán folyamatok a rendezettség és szervezettség csökkenéséhez vezetnek. Ezzel szemben az evolúcióról azt feltételezik, hogy előre, felfelé vezet, az atomoktól a molekulákon és az élet egyszerű formáin keresztül az emberhez, akinek agya a legösszetettebb, legszervezettebb anyag az egész univerzumban.

Az evolúció tartalmazza azt a hitet, hogy a rend és a szervezettség fokozódik, és megkívánja híveitől, hogy tudatosan tegyék félre ezt a második törvényt. Továbbá az evolúcióról azt állítják, hogy véletlenek sorozatán és a természetes kiválasztódáson keresztül, további információk bevitele nélkül működik. Ebből látszik, hogy az evolúció elmélete nyíltan ellentmond a termodinamika második törvényének, amely kategorikusan kijelenti, hogy a dolgok a rend irányából a rendezetlenség felé haladnak…