Világegyetem és az élet keletkezése

Materialista nézetek és kételyek

A hazai és külföldi irodalom alapján egy rövid lényegre törő összefoglalás olvasását ajánlom  ezen a téren való talán tisztábban látás elősegítésére Íme: 

• A materialista világnézet alapvetően azt jelenti, hogy az élet az élettelen anyagon alapszik,
• A materialista felfogás antropológiai szempontból is fontos eleme annak hangsúlyozása, hogy az ember a társadalmi viszonyok összessége. Az egyes ember, mint individuális személy csak  másodlagos, funkciója első sorban a társadalmi haladás szempontjából érdekes
• Sokak szerint, a saját tapasztalatuk alapján azt mondják, hogy a  materializmus megsemmisíti az értékelvű társadalmakat
• Kutatások során rájöttek arra, hogy a lélek és a bio-elektromágneses tér között sok figyelemreméltó hasonlóság. Olyan hasonlóság, amely a materialista felfogás számára a legnyilvánvalóbb. Az elektromágneses tér is illékony, mint a lélek. Látszólag testetlen mindkettő. A lélek pedig nem más, mint az élettevékenység irányítója, s ha testetlen, elillanhat, a halál után is fönnmaradhat.

Az elektromágneses terek létezése természetesen nem cáfolja a materializmust, hanem az álláspontja újragondolására készteti, amennyiben az anyag tradicionális fogalmába, nem fért volna bele az erőterek fogalma. Ezért nevezte át magát a huszadik század folyamán a materializmus "fizikalizmusra".

• Az értelemre alapozott racionális, és a vak anyagra alapozott irracionális világ között csak hitünk alapján választhatunk. A természettudományok szempontjából az egyedüli tudományos álláspont, ha tudatosítjuk, hogy az anyagi világ végső törvényeinek jellegére, eredetére vonatkozó kérdések már túl vannak a természettudományos megismerés elvi határain."(Székely László)
• Egyes elmélet szerint az élő rendszereknek nem élő anyagokból (biológiai molekulákból) kialakulására legalább kétféle típusú elgondolás ismert:
• az egyik szerint itt a Földön keletkezett az élet a földi anyagi folyamatok részben véletlenszerű, részben determinisztikus történései következtében, míg a másik szerint
• viszont másutt alakulhatott ki az élet és ide a Földre csak valamilyen módon "importálódott".
• John Rummel szerint a Földön minden megvolt az élet keletkezéséhez, Így a pánspermia hipotézisére tulajdonképpen nem volna szükség.

A szerves monomerek mindenképpen jelen voltak az ősi Földön. Az igazi rejtély az, hogy vajon hogyan polimerizálódtak? A jelentős hozamú polimerizáció mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés, és az eddig felállított sokféle hipotézis egyike sem ad megnyugtató választ.

• A monomerek egyenkénti hozzáadásával történő replikációt az "őslevesben" gyakorlatilag lehetetlenné teszi az a tény, hogy a monomereknek a tükörképi párja (enantiomerje) is jelen van a keverékben
• Jó lenne tudni, hogyan keletkeztek a hosszabb láncú szénhidrogének, amelyekből a membránok felépülnek
• Nem tudjuk, hogyan jöttek létre a szén-szén kötések
• Nem tudjuk, mi volt a kötött nitrogén forrása és mi volt a foszfát forrása.
• Lehetséges, hogy az egyik mikroorganizmust bekebelezte egy másik, nagyobb mikroorganizmus, s az így létrejövő, komplexebb élőlény megkezdte saját evolúciós menetelését.
• A biológiai információ forrása, és így az élet keletkezésének oka az „értelemmel rendelkező” kozmosz. Hoyle és Wickramasinghe elképzelései szerint a földi (és a Világegyetem egyéb alkalmas helyein feltételezett) élővilág az „égből hullott gének” közreműködésével keletkezik. A kémiai evolúcióval szemben támasztott kételyeik meggyőzőek voltak

Ennyi idő alatt biztosan nem juthatott el az anyag evolúciója az atomoktól az emberi agy komplexitásáig. Ez magyarázza talán, hogy a neurobiológusok - de számos más tudományág képviselői - között sok a hívő ember

A kémiai evolúció során az egyszerű molekulákból bonyolult összetételű óriásmolekulák, ún. makromolekulák alakultak ki. Ilyen makromolekulák a fehérjék és a nukleinsavak Azt, hogy az így keletkezett makromolekulák, hogyan rendeződtek élő anyaggá, még ma sem tudjuk

• A legelső élő sejtek valószínűleg három fontos részegységből álltak:
• egy önmaga másolására képes molekulából (ez lehetett a DNS vagy RNS),
• egy határoló hártyából, amely lehetővé tette, hogy azon belül a kémiai folyamatok számára kellemes környezet alakuljon ki (ezek a mai sejthártyákhoz hasonló lipidekből lehettek) és
• olyan anyagokból, amelyek meggyorsították a másoláshoz és a hártya növesztéséhez szükséges kémiai folyamatokat (ezek lehettek a biológiai folyamatokat gyorsító és vezénylő fehérjék).
• Az élet eredetének vizsgálatával a legfontosabb probléma, hogy semmiféle kézzelfogható nyom nem maradt róla.

• Tudományos körökben a kreacionizmust (teremtést)  áltudománynak tartják;

2006-ban 67 tudományos akadémia írt alá egy, a kreacionista mozgalmakat vádoló nyilatkozatot. A Magyar Tudományos Akadémia hasonlóan foglalt állást az ügyben.

• Az isteni teremtésben való hitet ezzel szemben a legtöbb tudós összeegyeztethetőnek tartja az evolúció elméletével és a modern tudománnyal általában

Teilhard de Chardin francia jezsuita tudósnak a múlt század közepére sikerült az evolúciót beleillesztenie a teremtéstörténetbe úgy, hogy az a hit és a tudomány oldaláról is egyértelműen elfogadhatóvá vált

• A legtöbb keresztény számára az Ősrobbanás nem más, mint a teremtés pillanata. Az elterjedt nézet, hogy Isten teremtette az első sejtet. Az USA lakosságának mindössze 9%-a fogadja el az evolúciót természetes folyamatnak; és ennek jelentős hányada maga a tudományos közösség. Az ember evolúciója nagy probléma: nem akarják fajunkat állatnak elfogadni. Ezért vagy úgy gondolják, hogy Isten rakott lelket egy majomba párszázezer éve, vagy pedig hogy az ember fizikailag is külön teremtetett.

• Crick szerint, amennyiben az ősföld atmoszférája nem volt kellően redukáló hatású (pl. semleges vagy esetleg gyengén oxidáló), úgy szerves vegyületek és így élet sem keletkezhetett rajta.
• Nem elhanyagolható körülmény, hogy az evolúciót logikai lehetetlensége mellett tapasztalati úton sem sikerült még sohasem bizonyítani!

Prof Dr Gánti Tibor akadémikus így nyilatkozik: „A szerves vegyületek legösszetettebb halmaza sem élő rendszer.” -…. „Az első élő biokémikus, szakterületének elismert személyisége. 

• A rendszerekre vonatkozóan …semmiféle kísérleti adatunk nincs. Így a hit, hogy az élet keletkezése törvényszerűen bekövetkező folyamat, hit marad csupán. Hit marad, mind a földi életkeletkezés, mind pedig a Földön kívüli élet keletkezése vonatkozásában.” (prof. Dr. Gánti Tibor akadémikus, biokémikus foto)  Biogenezis elmélete szerint élő csak élőből jöhet létre.
• A biológiai redukcionizmus szerint az élet keletkezése kizárólag fizikai és kémiai tényezőkre visszavezethető természetes folyamat. Kétféle hipotézis van ezen elképzelésen belül
• a „folytonossági elv” szerint az élettelenből az élőbe történő átmenet apró lépésekből álló „ugrásnélküli” folyamat volt.
• A másik elképzelés szerint az élet keletkezése robbanásszerű, drámai körülmények között jött létre, melyben már korábban kialakult rendszerek léptek kölcsönhatásba.
• A redukcionizmus szerint tehát éppenséggel csak azok a tulajdonságok léteznek, amelyeket azonosítani tudunk meghatározott fizikai tulajdonságok összességével. A materializmusnak van tehát egy olyan változata, amely elismeri, hogy a lelki tulajdonságok valóban létező tulajdonságok, de tagadja, hogy redukálhatók lennének a fizikai tulajdonságokra; ehelyett a lelki tulajdonságok egy sajátos módon függnek a fizikaiaktól: a lelki tulajdonságok a fizikaiakra “épülnek”.
• A materializmus azt állítja, hogy a világ minden ténye fizikai tényekre épül rá. Metaforikusan fogalmazva ez azt jelenti, hogy Istennek kizárólag a világ fizikai tényeit kellett rögzítenie, minden más ebből következik. Ez utóbbiak a következők:
• a tudatos és a szándékos (intencionális) állapotokkal kapcsolatos tények,
• az erkölcsi és esztétikai, valamint az egyedi „én”-t meghatározó tények,
• a kémiai és biológiai tények,
• a világban fennálló oksági relációk illetve a fizikai törvények is.

• A „kémiai evolúció” paradoxona, hogy

• vagy azt kellene megmagyarázni, hogyan állhatnak össze aminosavak fehérjékké, fehérjék élőlénnyé, genetikai kód nélkül; vagy
• vagy azt, hogyan jöhet létre ilyen kód spontán, „véletlenül”.

Egyikre sincs válasz, mert önmagában mindegyik lehetetlen. Tehát a „kémiai evolúció” lehetetlen.

Ma a legtöbb kutató egyetért abban, hogy az őslégkör gyengén redukáló lehetett, vagyis főleg CO2-ból, N2-ből és H2O-ből állhatott, elegyítve CO-dal és H2-nel. A probléma azonban az, hogy vajon megjelenhettek-e az ilyen légkörben a biológiában fontos szerves molekulák?

• A nem enzimes replikáció nagyon nehéz probléma. A citozinban gazdag templátok jól képesek a másolódásra, amely komplementer oligonukleotidokat termel. De a másolat nem tudja önmagát másolni a továbbiakban, mivel a másolat rosszabb templát, mint az eredeti.
• A korai replikátorok evolúciójának egyik legfőbb problémája, hogy a múltban rendelkezésre állt-e a szükséges kémiai környezet (Szathmáry, 2002). Ma a nukleinsav replikácó a sejten belüli bonyolult kémiai környezetben zajlik
• Csakhogy ha az élőlények, a lelki jelenségek, az erkölcs és a társadalom mind teljes egészükben fizikai természetűek, akkor ez azt jelenti, hogy a fizika törvényei irányítják az életet, lelkivilágunkat, erkölcsi mivoltunkat és társadalmi életünket? De ha ez így lenne, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek!
• A kémiai evolúció területén végzett számos sikeres kísérlet ellenére még nem teljesen értjük a nukleinsavak és lipidek keletkezésének problémáját
• A materializmus nem tagadhatja meg a fizika törvényeit, mert azok nélkül a fizika tökéletesen hatástalan lenne. De honnan erednek a fizika törvényei? És hogyan képesek érvényt szerezni maguknak? Ezekre a kérdésekre a materializmus azért nem tud választ adni, mert a törvények, az elvek nem fizikai létezők, és ezért vizsgálatuk kivezet a materializmus köréből
• Ahogy egyetlen fizikai test elpusztulása sem vezet a fizikai törvények érvényének csökkenésére, úgy halálunk bekövetkezte sem vezet az életelv érvényének csökkenésére. Ha pedig az életelv az életünk lényege, akkor életünk lényege semmit sem veszít érvényéből halálunk bekövetkeztével! Más szóval: az életelv örökkévaló mivolta eleve biztosítja életünk fönnmaradását halálunk után

• A materializmus sajnos károsan lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták,

• Az anyagelvet vallóknak azt kellene megmagyarázni, hogyan állhatnak össze aminosavak fehérjékké, fehérjék élőlénnyé, genetikai kód nélkül; vagy azt, hogyan jöhet létre ilyen kód spontán, „véletlenül”.
• A tudományos bizonyítékok teljes mértékben cáfolják a darwinizmust, és azt fedik fel, hogy létezésünk forrása nem az evolúció, hanem a teremtés.
• a mi apriori ragaszkodásunk az anyagi oksághoz az, ami arra kényszerít bennünket, hogy olyan vizsgálati módszereket és fogalomkészletet hozzunk létre, amely materialista magyarázatra vezet
• Newton, Pasteur, Mendel, Pascal, Kelvin, Carl von Linné vagy Maxwell mind szilárd meggyőződéssel hittek a kreacionizmusban. A kreacionizmus nem „tudomány”, de a kreacionizmus tökéletesen összeegyeztethető a tudománnyal.

• Tyndall professzor (fizikus) a híres belfasti előadásában, amelyben az anyaggal és az elmével foglalkozott, azt mondta, hogy a tudománynak valószínűleg teljesen át kell alakítani az anyagról való elképzeléseit. A régi érvelés ugyanis úgy szólt, - hogy a gondolatot közvetlenül az agy szürke állományának a működése állítja elő

• A nemzetközileg elismert agykutató prof Dr Freund Tamás akadémikus így nyilatkozik: „Nem is hiszem, hogy az agy mint az anyag evolúciójának csúcsa képes volna kitermelni magából a nem anyagi jellegű tudatot, amely aztán irányítólag visszahat magára az anyagi agyra.”

• Hawking  szerint az Univerzumnak nincsen teremtője.  Semmiből keletkezett és önmagától eredően létezik Nehéz megérteni hogy „semmiből keletkezett”  és „magától keletkezett”
• A materialisták elismerik, hogy létezik lélek vagy elme, csak azt gondolják, hogy az fizikai természetű. Amit a materialisták tagadnak, az az úgynevezett szubsztanciadualizmus elképzelése, amely szerint az elme vagy a lélek egy a testitől lényegileg különböző, szellemi, mentális szubsztancia, egyfajta testetlen szellem, amely valamilyen rejtélyes módon kapcsolódik hozzá a testhez.
• A lélek összefügg a tudattal. Ha ki tudjuk mutatni, hogy a tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, akkor megtettük az első lépést a materializmusból kifelé.
• A materialisták azt tagadják, hogy az értékek vagy az erkölcs forrása egy „magasabb”, a minket körülvevő világon túli dolog volna. Ehelyett úgy gondolják, hogy az erkölcsiség éppen hogy a minket körülvevő természeti világban van megalapozva.
• A szellemi lények nem léteznek a térben, nem is ábrázolhatók, nem oszthatók és sem fizikai, sem kémiai, de még elképzelhető, térbeli részekkel sem bírnak, röviden: a szellemi lények egyszerű és ezért fel nem osztható, azaz oszthatatlan lények

• Nem lehetséges, hogy anyagi tényező, anyagi faktor legyen a lélek létrehozója és a lélek sem keletkezésükben, sem lefolyásukban nem követik a fizika, vagy kémia törvényeit. Melyek ezek a lelki funkciók?

1) az ember öntudata.

2) értelmi működése és ennek három foka:

a) a fogalomképzés,

b) az ítéletek megalkotása,

c) a következtetés.

3) a szabad akarati elhatározások

• Lelkünk szellemi voltát bizonyítja többek között az a tény is, hogy működésében nem követi a fizika vagy kémia törvényeit,

azonos természetű embereknek, azonosan kellene cselekedniük

Azonos okok azonosan befolyásolhatják az ember szabad cselekedetét

• A formáltság nem feltétele a létezésnek vagyis a láthatatlanság nem zárja ki a létezést
• C.G. Jung azt mondja, hogy az emberi léleknek legalább két részét kell megérteni, Az egyik a selbst vagyis a zárt, kemény önmaga, amit készen hoz magával az ember Ezt a zárt selbstet nem lehet megváltoztatni. A selbst nem akar direkt módon hatni a világra, de nem is fogad el közvetlen hatásokat. Ez tehát egy teljesen zárt rendszer

• A teremtés teológiai. Fogalom, az evolúció, természettudomány alapú. Fogalom. Ezek azonban  nem állnak ellentétben, hiszen nem ugyanazt a kérdést válaszolják meg. Az evolúció már föltételezi a létet, de azt nem magyarázza meg. A teremtés éppen magát a létet magyarázza, tehát a kezdetét annak, ami magát nem magyarázza.

• Ha a priori bizonyítjuk, hogy élettelenből nem származhat élő, akkor nem is kell értenünk sejt működésének minden részletét, hogy kijelenthessük: az élet nem alakulhatott ki spontán, semmiféle körülmények hatására sem

• Az okság elve kimondja, hogy

a) ami a világban létrejött, létrejön, annak mindennek oka van.

b) az okozat pedig sohasem lehet több, mint az azt létrehozó ok, vagy okok összessége.

c) a „több” egyaránt jelent mennyiségi és minőségi többletet

A kérdés az, hogy az ok, ami a kezdeti ősállapotból létrehozta a mai világegyetemet, az az anyagban belül található, mint tőle elválaszthatatlan jelleg, vagy azon kívül?.

• Fel kell vetnünk azt a problémát, hogy az anyagi világot szabályozó törvények, állandók (pl. az energia-megmaradás törvénye, a fény sebessége, az erős- és gyenge magerők mértéke, a gravitáció mértéke stb.) nem kapcsolhatók az anyaghoz. Az anyagra hatnak, de nem részei annak. Ezek származását szintén meg kellene magyaráznunk
• Mi az az energia, ami áthatja a mindenséget, ami mozgatja a részecskéket, hogy anyaggá álljanak össze? Mi az a törvényszerűség, amely meghatározza a világban zajló eseményeket? Mi az az ok, amelynek a hatásait a tudomány tapasztalja, de megmagyarázni nem tudja? A tudós nem tud erre válaszolni.
• Az atomok, molekulák sem egyenként, sem együttesen nem rendelkeznek az élőlényekre jellemző magasabb tulajdonságokkal. Erőik és hatásaik csak fizikai és kémiai erőket és hatásokat eredményezhetnek. Bármilyen hőfokon, bármennyi nedvességgel, fénnyel, mechanikus mozgással, vegyi hatással párosítva sem jöhet létre belőlük élő szervezet, csak holt anyag.
• Ha a részek külön-külön alacsonyabb mennyiségi és/vagy minőségi fokot képviselnek, akkor összegük – okozatuk – sem lehet önmaguknál nagyobb

• Élő lényeket nem lehetséges élettelen alkatrészekből szétszedni-összerakni úgy, hogy a lény, miután holt lett, aztán újra éljen. Ha az anyag hordozná az életet, akkor miért nem él a tetem, hiszen a fizikai része most is jelen van?
• Nincs a természetben semmiféle olyan szervező erő, amely az élőlényeket magasabb fejlettségi fok felé hajtaná. Amikor egy magból kifejlődik egy növény, vagy amikor egy petesejtből az ember, az a bennük tárolt információ alapján történik, nem spontán

• A gondolatátvitelt a távolság sem akadályozta, mert 1700 km távolságban is az átvitel sikeres volt.

• Amennyiben a gondolat is energia, léteznie kellene valamilyen hozzárendelhető frekvenciának. Más szóval: amit az anyagi világ bocsát ki, annak anyagi műszerekkel mérhetőnek kellene lennie. A gondolattal viszont nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a kozmikus sugárzással. Csak közvetett hatásai alapján tudjuk mérni, közvetlen módon nem

• A gondolat kutatásának során a tudósok már minden frekvenciasávot végigpásztáztak, egyetlen lehetőség marad, éspedig az, hogy a gondolat magasabb frekvencián létezik, mint amit mérőműszereink segítségével el tudunk érni.

• Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet.”

• Az agy fejlődik, gyarapodik, de bizonyos idő elteltével furcsa módon lebontja magát és elpusztul. Más szóval egy önfejlesztő rendszerrel állunk szemben, ami a termodinamika második alaptételével, az entrópia princípiumával ellentétes irányban halad. Mindezt csak azért, hogy egy idő után „meggondolja magát”, alávesse magát az entrópia törvényének és elpusztuljon.

• A termodinamika második törvénye kimondja, hogy bár a világmindenségben fellelhető energia mennyisége állandó, a hasznos munka végzésére rendelkezésre álló energia folyton csökken (ugyanakkor az entrópia, a felhasználhatatlan energia mértéke állandóan növekszik).

• Az agy kifejlődött, és kialakult az öntudata, tehát olyan valami, ami az alkotóelemekből hiányzik. Az élőlény kialakított egy életösztönt is, hiszen nem létezik olyan élőlény, ami meg szeretne halni. És most szembe kell néznünk egy rejtéllyel!Hogy létezik az, hogy ennek a csodálatos struktúrának, aminek sikerült elhagyni az élettelen anyag stádiumát, és önmagát az agy és a fizikai test komplexitásáig eljuttatni, időben nem sikerül fenntartania ezt a komplexitást?
• A Nagy Bumm  pusztán kémiai reakciók alapján végbemehetett. De ez egyben paradoxon is. Elvégre valakinek, vagy valaminek – egy felsőbbrendű erőnek – ki kellett váltania az ősrobbanást, és ha nem is egy ilyen ősrobbanás volt, akkor az elsőt valaminek ki kellett váltania.
• A kezdeti folyamatot nevezzük Ősrobbanásnak (Big Bang)  Arról, hogy ez a forró sűrű állapot mikor és hogyan keletkezett sajnos nem tudjuk. Ismereteink csak az Ősrobbanást követő néhány század másodperctől kezdődnek
• Egyes tudósok szerint a kvantum elméletnek nincs sok köze a Világegyetem szerkezetének leírásához Ha azonban elég messze megyünk vissza az időben, akkor elérkezünk olyan távoli múltba amikor a Világegyetem csupán Plank-méretű volt vagyis a kiterjedése a centiméter billiomod része billiomod részének milliárdod részét érte csak el. Ebben a mérettartományban azonban nem hagyható figyelmen kívül a kvantumelmélet
• „Körülbelül 40 féle olyan fizikai tulajdonság van, amelyekből ha akár egynek is az értéke egy kicsit is eltérne, az élet, ahogy most ismerjük, nem létezne! Vagy az atomok nem lennének stabilak, vagy nem lennének képesek egymáshoz kapcsolódni vagy a csillagok nem alakulnának ki a nehezebb elemekből, vagy a világegyetem az élet megjelenése előtt már összeomlott volna és így tovább…” Stephen Hawking (a világhírű zsidó származású csillagász, matematikus, filozófus)

• A legalapvetőbb típusú fehérjemolekula, amely élőnek minősíthető, legalább 400 összeláncolt aminosavból tevődik össze. Annak az esélye, hogy ezek véletlenszerűen a helyes sorrendben kapcsolódjanak össze: 1: 10450

A sejtműködéshez kb. 2000, enzimként működő fehérjére van szükség → véletlen kialakulásának valószínűsége: 1:1,040.000

A teljes genetikai kód kialakulása, a fehérjék keletkezése a DNS-ektől függ, DNS viszont nem képződhet fehérje hiányában.

• Az evoluciós elmélet ellentmondásban van a fizika törvényeivel. Az emberi agy működése még ma is rejtély,   a kozmikus sugárzás egy részének eredete  teljesen érthetetlen   és a stabil materialista világnézetet minduntalan megzavarják olyan jelenségek, amit összefoglalóan és jobb híján, paranormális jelenségnek nevezünk

Darwinizmus Darwin könyvében a „feltételezhető” szó több mint 800-szor fordul elő…Feltételezésekre pedig nem lehet tudományt építeni A Marx és Engels nyomában járó orosz kommunisták, mint például Plehanov, Lenin, Trockij és Sztálin, valamennyien egyetértettek Darwin evolúciós elméletével. Plehanov, akit az orosz kommunizmus alapítójának tekintenek, a marxizmus, darwinizmus szociológiai alkalmazásának követői.Trockij szerint: Darwin felfedezése a dialektika legnagyobb győzelme a szerves anyag teljes területén Mao, aki a kommunista uralom megalapítója Kínában, és embermilliók haláláért felelős, nyíltan kijelentette, hogy a kínai kommunizmus Darwinon és az evolúcióselméleten alapul. Az elmélet azt állítja, hogy az élőlények a véletlen következtében jöttek létre, és az ateizmus úgynevezett tudományos alapját képezi. A kommunizmus egy teljesen ateista ideológia, amely ebből kifolyólag elengedhetetlenül kötődik a darwinizmushoz. Továbbá az evolúciós elmélet azt is állítja, hogy a fejlődés a természetben a harcnak köszönhető (a „létért folyó küzdelemnek”), és a dialektikafogalmát támogatja,

• ’Harun Yahya (foto)- Az evolúciós csalás’ című könyv tudományosan cáfol MINDEN evolúciós elméletet,

Magyarázat ’Harun Yahya török kreacionizmus egyik meghatározó alakja, s a kreacionizmus ambiciózus szószólója a teremtés-evolúció vitában. Többen a kreacionizmus vezető muszlim szószólójának tartják. A török bíróság a Science Research Foundationt illegális, személyes haszonszerzés céljából működtetett szervezetnek minősítette, és Oktart három év börtönre ítélte.

http://www.youtube.com/watch?v=-bjlHi0qZ1k

Harun Yahya (Adnan Oktar) körülbelül 250 könyvet írt, Harun Yahya álnéven. Ezek a könyvek 48.000 oldalt számlálnak, 35.000 képet tartalmaznak

http://azevolucioscsalas.com/hu/Ujsagcikkek/108019/a-darwinizmus-europaban-is-megbukott

• A Science magazin angol nyelvű változata úgy említi A teremtés atlasza c. könyvet,  mint hosszú idő óta a legeredményesebb támadást az evolúció ellen. …A teremtés atlasza tökéletesen megtervezett munka. A 6 kg 60 grammot nyomó könyv fosszíliák képeivel van tele, a legjobb minőségben. A körülbelül 800 oldalas könyv annyira szép, hogy az ember valósággal beleszédül. (Deverdieping Trouw, 26.07.2007, 6-7. o.)

Jelen pillanatban egész Svájc erről (A teremtés atlaszáról) beszél. Ráadásul óriási izgalommal és lelkesedéssel… (Blick, 2007. Május 4., Silvana Guanziroli, 8. o.)

Németország legjelentősebb lapja, a Die Welt internetes oldalán feltett kérdésre „Ön szerint hogyan kezdődött az élet?”, a német népesség 86%-a azt a választ adta: „Isten teremtette”.

● Dánia leginkább olvasott lapja, az Ekstra Bladet internetes oldalán felmérést végzett, melynek eredménye szerint a dánok 88%-a nem hisz abban, hogy az emberek a majomtól származnának.

● Németország egyik legnagyobb magazinja, a Süddeutsche Zeitung is internetes felmérést készített, melynek eredménye: az Istenben hívők aránya 87%.

● A svájci lapok közül a Blick internetes honlapján közzétett felmérése szerint pedig a teremtésben hívők aránya 85%.

Charles T. Tart könyve
A materializmus vége
A tudomány és a spiritualitás találkozása a paranormális jelenségek bizonyítékainak fényében
Telepátia, távolbalátás, prekogníció, pszichokinézis, okkult gyógyítás, posztkogníció, testen kívüli és halálközeli élmények, halál utáni élet, reinkarnáció.
Paranormális jelenségek, amelyekről napjaink merev természettudományos gondolkodása nem akar tudni, pedig létezésüket emberek millióinak tapasztalatai támasztják alá, és sokuk valós voltát szigorúan tudományos vizsgálatok is igazolják.
Charles T. Tart – aki egyben transzperszonális pszichológus is – több mint ötven éve kutatja ezt a területet. Könyvében számos érdekes kísérlet és élmény leírása mellett elmagyarázza, hogy miért és hogyan kell a spirituális világ valóságát racionális nézőpontból vizsgálni. Megmutatja, milyen egyoldalú, önző és sivár a korunkban eluralkodott materializmus mögött meghúzódó világkép, és hogy éppen a paranormális jelenségek létének tudomásul vétele jelenthetné egyfajta spirituális felébredés kezdetét, indíthatná el spirituális képességeink kibontakozását és az életünkben munkálkodó mélyebb erők felfedezését.

Megjegyzés
Charles T. Tart (born 1937) is an American psychologist and parapsychologist known for his psychological work on the nature of consciousness (particularly altered states of consciousness), as one of the founders of the field of transpersonal psychology, and for his research in parapsychology

• Distinguished Contributions to Scientific Hypnosis, The Society of Psychological Hypnosis (Division 30 of the American Psychological Association), 2001.
• Abraham Maslow Award
• Pigasus Award Category 1 – Scientist 1981 — Charles Tart, for discovering that the further in the future events are, the more difficult it is to predict them.

• A tudománynak az igazságot kell bizonyítania. Az igazság az a megismerés,  amely tudásunk szerint független a megismerőtől és megfelel a valóságnak A tudományos igazság feltétele  nem csak a bizonyíthatóság, hanem a cáfolhatóság elve is.  Ennek megfelelően a tudomány nem ismeri az abszolút igazságot. Számára az igazság mindig relatív. Kérdés lehet, hogy léteznek-e nem tudományos igazságok, amelyeknek a valóságértéke hiteles lehet az emberi elme számára anélkül, hogy  bizonyítani, vagy cáfolni kellene ezeket?  Erre a kérdésre az lehet a válasz, hogy léteznek és ezeket nevezzük kijelentett igazságoknak.  Igen ám, csakhogy a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók vagy cáfolhatók, csak elfogadni vagy elutasítani lehet őket.
• Az érzelmek materialista elképzelése szerint  nem külön álló jelenségekről, hanem egyazon agyi ingerület kétféle jelentéséről van szó. Itt említem, hogy számos jelenség arra utal, hogy a tudat nem anyagtól függő és nem anyaghoz kötött jelenség. Idetartozik a telepátia, a hipnózis és a távolba látás
• A telepátia létét ma már világszerte több ezer sikeres kísérlet igazolja. A telepátiával és a gondolatátvitellel kapcsolatban az alábbi összefoglaló megállapítás tehető:

1./ Nem elegendő az elektronvolt nagyságrendű kémiai reakciókból származó energia, amit az agysejtek produkálni képesek

2./ Ha a gondolat magasabb energia szintekből tevődik össze, és ezek a hullámok az anyag termékei, akkor ezt az anyagi műszerekkel tudni kellene mérni

3./ Ha pedig magas energiaszintekről van szó, amit műszerekkel mérni nem tudunk, akkor feltételezhetjük, hogy a gondolat energiája még a kozmikus energiánál is magasabb. Megállapítható tehát, hogy sem az agy, sem más biológiai szerv nem képes gondolatot létrehozni

Telepatikus közlés segítségével egy ólom-kamrába zárt személyt hipnotikus álomba tudtak hozni úgy, hogy a hipnotizőr is ólomkamrában volt, Az ólomkamra magyarázata, hogy az elektromágneses hullámok kijutását (Faraday-kalitka elven) megakadályozza. Ráadásul az adó és a vevő egymástól 1700 km távolságban volt (Sevastopol és Leningrád között) A kísérlet eredménye képen a szovjet kutatók beismerték, hogy az a hipotézis, miszerint az agy rádióként működik ki van zárva

• Egy gondolat megszületését nagyságrendileg is jelentős számú tudati esemény készíti elő. Ha a gondolathoz vezető események, lépések száma mondjuk 10²⁵, akkor egész életünk sem volna elég ahhoz, hogy egy gondolatot létrehozzunk
• A kémiai folyamatokra épülő gondolkodás egyszerűen nem lehet elég gyors ahhoz, hogy életben maradásunkat biztosítsa a gyorsan változó körülmények között
• Az agysejtek számát 10 milliárdra becsülik. A neuronok pusztulása 25.000/nap azaz 9 millió agysejt pusztul el évente. Ennek ellenére nem felejtjük el a nevünket, lakcímünket Ha az információkat az agy tárolná akkor nem pótolható hiányok lennének a sejtek pusztulása miatt. Ha az információ olyan sejtekben tárolódik, amelyek elpusztulnak akkor nem volna lehetőség, hogy később felidézzük a kiesett információt.

• A magas energia szinten létező gondolat léte nem függ az alacsony energiaszinten létező agy állapotától Gondolataink és érzéseink túlélik a fizikai testet ez érvényes az emlékeinkre is mivel azok is gondolatok. Az alacsonyabb energia minőség (agy) nem képes önmagától magasabb energiaminőséget létrehozni. Tehát a magasabb frekvencia, energiaminőség az, ami képes létrehozni az alacsonyabbat és annak változásait
   

• A legdurvább leegyszerűsítés a redukcionizmus. Ez egy olyan szemlélet, ami csak az észlelhető, mérhető jelenségeket ismeri el valóságosaknak, létezőknek. De mérhető-e a tudat? Észlelhető-e?
   

• Az állóhullámok csak addig működnek, amíg energiával tápláljuk őket (pl.: amíg a hegedűn játszunk) Kérdés azonban, hogy az elektron esetében hogy létezik, hogy energia hozzáadása nélkül is állandó rezgésben van?

• Az anyag egyértelműen rezgés, azaz hullámtermészettel bír. Állóhullám. Az állóhullámok csak addig működnek, amíg energiával tápláljuk őket. Az állóhullám jellemzője tehát, hogy csak akkor létezik, ha folyamatosan, külső forrásból fenntartjuk, tehát energiát igényel és nem utolsó sorban egy precíz irányítást, vezérlést Kérdés azonban, hogy az elektron esetében hogy létezik, hogy energia hozzáadása nélkül is állandó rezgésben van?

• Olyan elektromágneses hullámokat, állóhullámokat, amelyek a műszer energia szintjéhez képest magasabb frekvenciával rendelkeznek – nem lehet közvetlenül mérni. A fizikusok mégis megoldották úgy, hogy nem a kozmikus sugárzást mérjük, hanem a sugárzásnak a kristályokra gyakorolt hatását